118358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati eredetű szálas anyagokból való mesterséges belek szárítására
massza szárazanyagtartalmától függ és például savanyú szálas masszákból előállított beleknél 10—12°/o szárazaiiyagtartalom mellett 35—37 O, azonban már 5 28—30 C° mellett is a bélanyag bizonyos elváltozása volt észlelhető, ami talán a hőjelenségeket okozza. E hőmérsékletnél a szálak és a kötőanyag közötti éles határ eltűnik. Ez a jelenség valószínűleg a 10 bélrostokat összekötő fehérjeanyagok megolvadására vezethető vissza. Ama hőmérsékleti pont pontos meghatározása, amelynél ezek a hőjelenségek fellépnek, nagyon nehéz, minthogy az op-15 tikai hatás is több fokra terjed. A hőjelenségek csak a később következő cserzésnél válnak élesen felismerhetővé és ekkor azonnal az előzőkben ismertetett zavaró módon jelentkeznek. Emellett az 20 is megállapítható, hogy a bél a 28 C\ illetve 22 C° határértéknek C°-al való túllépésére is érzékenyen reagál. Hogy a hatás a massza szárazanyagtartalmától is függne, a vizsgált határértékeken belül 25 megállapítható nem volt. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál előnyösen úgy járunk el, hogy a gyűrűalakú fúvókából kilépő mesterséges belet végtelen tömlő alakjában szárít-30 juk. Előnyösen a képződő bél belsejébe a fúvókafejből levegőt fúvatunk és a mesterséges belet ebben a felfujt állapotban szárítjuk. A végtelen mesterséges belet szárítócsatornákon vezetjük át, amelyekbe 35 meleg levegőt fuvatunk. A levegő nedvességtartalmát nedvességmérővel mérjük és a nedvességtartalom, a száraz hőmérő hőmérséklete, valamint a nedves hőmérő hőmérséklete közötti ösz-40 szefüggés alapján oly szárítási hőmérsékletet választunk, amelynél a nedves hőmérő hőmérséklete 27, illetve 22 C°-ot túl nem haladja, Mindaddig, amíg a szárítást úgy vezetjük, hogy a szárítás előrehala-45 dása közben a szárító levegő hőmérséklete csökken, míg a nedves hőmérő hőmérséklete állandó marad, a bélhőmérséklet a nedves hőmérő hőmérsékletének fele] meg. 50 A bélnek az előállítási folyamat alatt a szárító csatornán át való vezetésére, a belet, könnyen mozgatható görgőkre ágyazjsuk, amelyekhez nagyobb távolságokban szállítószalagok csatlakoznak. Minthogy -55 azokon a helyeken, amelyeken a bél a görgőkre, vagy a szárítószalagokra felfekszik. az éppen érintkezésben levfi bélrész víztartalmának elpárolgása akadályozva van, fennáll annak a lehetősége, hogy amint a görgők és szállítószalagok a szá- 6Q rítólevegő magasabb hőmérsékletét felvették, az illető bélrészek a nedves hőmérő által mutatott hőmérsékletnél jobban felmelegszenek. Ennek elkerülése végett a görgőátmérőket és a szállító szala- 65-gok hosszát lehetőleg kicsire kell választani ós a felületeket kivágásokkal, például hornyokkal készíteni, hogy a béllel való érintkezési felület lehetőleg kicsi legyen. Az érintkezési helyeken nagyobb 70 hőátmenet megakadályozására a görgőket és szállítószalagokat rossz hővezető anyagból, például fából vagy parafából, illtve háncsból készítjük. Ezenkívül célszerűen oly anyagot választunk, amelynél 75-a hősugárzás kicsi, vagy az anyagot oly készítménnyel, pl. aluminiumbronzlakkal vonjuk be, amely a hősugárzást csökkenti. A szárítandó bél hőmérsékletét továbbá biztonság végett néhány Celsius fokkal 80-ama hőmérsékleti pont alá állítjuk be, amelynél a hőjelenségek fellépnek, például 25 C°-ra.. Miután a szárítási hőmérséklet annál magasabb lehet, minél kisebb a levegő 85 nedvességtartalma, a szárítási időtartam rövidítése végett célszerű, ha a levegő nedvességtartalmát előhütéssel csökkentjük. Az előzetes hűtés hideg vízzel vagy hűtőkeverékkel végezhető. 90 A száraz belet megfelelő módon, például cellulózatartalmú anyagok párlataival való bevonás vagy beszórás útján vízállóvá tesszük, azután ismét szárítjuk és feltekercseljük. 95 Példa. 91% duzzadási vizet tartalmazó savanyú bőrrostpasztából, ismeretes módon, például a 723.066. vagy 766.016. számú francia szabadalmi leírásban ismertetett 10 eljárással készített belet melegített friss levegővel kell szárítani. Az illető munkanapon a külső hőmérséklet 20 C° és a levegő nedvességtartalma 60% viszonylagos nedvesség. Hogy a szárítandó bél hőmér- 10 séklete 25 C°-ot túl ne haladjon, a szárító levegőt legfeljebb csak 53 C°-ra szabad felmelegíteni. Más napokon, amelyeken a légköri viszonyok mások, a szárító levegő hőmérséklete a Mollier-féle táblázatból, ' l nedves levegő számára vett adatok alapján a következő táblázatból állapítható meg:
