118356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemes termények hántolására

Megjelent 1938. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118356. SZÁM. x/i. OSZTÁLY. — JV. 3117. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szemes termények hántolására. Nyiri Sándor malomtulajdonos, Berettyóújfalu. A bejelentés napja 1936. évi június hó 23-ika. A találmány eljárás és berendezés olyan szemes termények, pl. napraforgómag, köles stb. hántolására, amelyeknek héja nincsen összenőve a bélrésszel. 5 Az ilyen szemes termények hántolására eddig használatos volt gépek puhafelületű, pl. parafával, agyaggal, vagy textilanyagú szövedékeikkel bevont alsó álló korongból ós e felett megfelelő távolság-10 ban elhelyezett malomkőszerű forgó homokkőkorongból álltak, amelynek középső nyílásán keresztül vezették be a hántolandó szeniiesterményt. E gépek működése azon alapszik, hogy az alsó, lágyfe-15 lületű korong a magokat bizonyos mértékben megfogja, a felső kőkorong pedig a héjat megrepeszti és ledörzsöli. Hátrányuk a gépeknek az, hogy a magok nem egészen azonos méretűek lévén, egyenet-20 lenül hántolódnak. A kicsiny magok héjukat megtartják, a nagyok pedig rideg' ségük következtében egészen porrá zúzódnak. Mivel a tökéletlen hántolódás a gyakorlatban mellőzendő, az ilyen gépe-25 ket rendszerint az előforduló kisebb magok méretére állítják be, úgyhogy e gé petk a magok aránylag jelentékeny részét zúzzák szét, ami természetesen nagy veszteséget jelent. A lehántolt héj is igen 30 apró darabokká vagy porrá zúzódik, s így további felhasználásra alkalmatlan. A találmány szerinti eljárás e hátrányokat kiküszöböli. Ez az eljárás lényegileg abban van, hogy a magokat nagy se-B5 bességgel forgó szórókerékbe tápláljuk, mely azokat a röpítő erő hatása folytán nagy sebességgel sugárirányban kiröpíti. A nagy sebességgel röpülő magok azután kemény és érdes felületű, célszerűen karborundumbevonatú, hántolófelülethez üt- 40 köznek ós így lehántoilódnak. Az ütközőfelület hántoló hatását annak különleges, célszerűen kúpos kialakításával még lényegesen fokozhatjuk. A feltörött héjak és a magok elkülönítése azután célszerűen 45 légfajtázással, pl. felfelé irányuló levegőáram segélyével történik, amely a könynyebb héjrészeket felfelé magával ragadja, míg a magok a légáram hatása ellenére is lefelé esnek. E hántolási eljá- 50 rásnál a szórókerék sebességének kellő megválasztása esetén a magok sohasem zúzódnak szét, s így az ebből eredő veszteségek niem lépnek fel, és a feltört héjak sem őrlődnek porrá vagy apró dara- 55 bókká, miért is pl. tüzelési célokra felhasználhatók. A magoknak egy része, pl. 20—40%-a, tapasztalat szerint azonban nem hántolódik, úgyhogy ezeket célszerűen külön munkamenetben, elválasztjuk 60 a hántolt magoktól, és a fenti hántoló eljárásnak, akár önmagukban, akár friss terménnyel keverve, újból alávetjük, azaz pl. ugyanabba, vagy másként beállított, de azonos működésmódú, hántoló- 65 gépbe visszavezetjük. A hántolatlan magoknak a hántolt magoktól való elkülönítését fajsúly, ill. tömeg szerint osztályozó bármely ismeretes fajtázógépen, pl. paddy-asztalon, stb. elvégezhetjük, mert 70 a lehántolt szemek fajsúlya a hántolatlanokétól elég lényegesen különbözik, és azokénál rendszerint kisebb. A találmány szerinti hántológép lényegileg szórókerékből, hántolófelületből és 75 fajtázórészből áll és annak egy példa-