118351. lajstromszámú szabadalom • Ernyő katódsugárcsövekhez
hőkeltésének és hőleadásának a helyes összeegyeztetésétől függ. Az elektronsugárnak az anódára gyakorolt fűtőhatása régóta ismeretes és a modern 5 röntgencsöveket rendszerint fehéren izzó anódákkal működtetik. Ebben az esetben a sugár tartósan egy foltra esik és a keletkezett meleg gyorsan átdiffundál a tömör antikatódán. 10 A találmány szerinti ernyőnél viszont a sugarat állandóan az egyik felületelemtől a legközelebbi felületelemhez továbbítjuk és a minden időpillanatban a sugár útjában lévő anyagtömeg olyan cse-15 kély, hogy a fehérizzás a gyakorlatban azonnal létrejön. Továbbá a szomszédos elemekhez való hővezetés olyan csekély, hogy a sugárzás okozta hőveszteség a bombázott felületet lehűti, még mielőtt a 20 fehérizzás jelentős mértékben elterjedhetne. Ha a meleget állandóan egy foltra vezetnők, akkor a világító folt természetesen kiterjedne akármilyen nagy lenne is a hőellenállás, tehát a nyom állandó moz-25 g'ása az ilyen ernyő működésének lényeges jellemzője. A bolyhos kivitelű ernyőknél a megvilágítás egy watt energiafelhasználásnál két gyertyafény. 70 watt energiafelhasz-30 nálásnál a távolbalátási kép, amelyet az ilyen 9—12 cm2 -es ernyőn létesítünk, anynyira fényes, hogy az ernyőn közvetlenül nem szemlélhető. A távolbalátási kép azonban alkalmas lencserendszerrel ve-35 títőernyőre vagy nagy visszaverési együtthatójú sík felületre vetíthető. Ilyen körülmények között a létesített megvilágítás hatása általában 2—4-szer olyan erős mint 100 wattos lámpa alkalmazása-40 kor szobavetítőkészüléknél. A ténylegesen létesített fényáram természetesen sokkal kisebb mint a szobavetítőberendezésnél, de a találmány szerinti ernyővel magának a fényforrásnak a képét vetít-45 jük, a mozgófilm esetében pedig a beeső fénynek mintegy 90%-át a film nyeli el. Tehát ilyen ernyők alkalmazásával távolbalátási képeket olyan helyiségekben vetíthetünk, amelyeknek az általános világítása meglehetősen erős ós Vio—'A m2 50 nagyságot is elérhetünk az általános világítás és az elektronsugárban felhasznált energiamennyiség szerint, Szabadalmi igények: 1. ünvilágító képernyő elektronsugár- 55 csövekre, melyre az a jellemző, hogy egész vastagságában oly anyagnak önhordó és csak sarkainál vagy élei mentén megerősített rétegből áll, amely csak fehérizzás hőmérsékletén felül 60 olvad és e réteg minden egyes felületi elemei olyan méretű és/vagy a szomszédos elemmel olyan kapcsolatban áll, hogy sugárzás révén több melget ad le mint vezetéssel. 65 2. Az 1. igénypont szerinti képernyő kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy fémoxidokból, pl. a ritka földfémek oxidjaiból, tórium- vagy uránoxidból, vagy pedig ezek keverékéből áll. 70 3. Eljárás az 1. és 2. igénypont szerinti ernyő előállítására, melyre az a jellemző, hogy szálas anyagból, pl. szövetből vagy bársonyból való matricát tórium- és uránsók keverékével átita- 75 tünk és a szálas anyagot meggyújtással eltávolítjuk, miközben a sók egyidejűleg oxidálódnak. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás váltó-Z cl telj melyre jellemző, hogy a matricát 80 oly sók keverékével itatjuk át, melyek oxidálás közben sugárzó fémoxidot, pl. tórium- vagy uránoxidot és a mechanikai szilárdságot növelő alkatrészt, pl. aluminiumoxidot adnak. 85 5. Az 1. és 2. igénypont szerinti képernyő kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az ernyő szálas anyag alakjában levő oxidvázból áll. 6. Az 5. igénypont szerinti képernyővel el- 90 látott katódsugárcső, melynek jellemzője a szÖAr et szálas (bársonyos) része a katódsugár felé van fordítva. 1 rajzlap melléklettel.
