118339. lajstromszámú szabadalom • Szárítókályha építkezésekhez

Megjelent 1938. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118339. SZÁM. LL/LI. OSZTÁLY. — Sch. 5543. ALAPSZÁM. Száritókályha építkezésekhez. Schwartzkopí Friedrieh kereskedő Berlin. A bejelentés napja 1937. évi február hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi iebruár hó 5-ike. A találmány szárítókályha építkezésekhez, a kokszkosarat körülvevő köpenynyel. Az ismert megoldásoknál abból indultak ki, hogy helyiségek gyors szárítását 5 melegített friss levegő bevezetésével érték el. Ezért a köpenyes kályhákat, friss levegő bevezetése céljából, közvetlenül a külső levegővel, vezetően kötötték össze. Ajánlották már a fűtőgázok tói teljesen el-10 különítve keringő helyiség-levegőnek pótfűtőtestekkel való melegítését is. Ezeknek a berendezéseknek azonban csak gyenge a szárító-hatásuk és különösen az úji épületeknél kívánt, gyors szárítást csak na-15 gyon korlátozott terjedelemben tudják megvalósítani. A találmány abból indul ki, hogy a keringő helyiség-levegő közvetlen fűtésével erős szárító-hatást ér el, amely különösen 20 még a keringő helyiség-levegőnek szénsavval való gazdagításával a nedves építési anyagok gyorsabb lekötését biztosítja. Erre a célra, a találmány értelmében, oly kokszkosár kerül alkalmazásba, mely-25 nek oldalfalait rácsszerűen elrendezett rudak alkotják és az oldalrostélyt, köz hagyásával, köpeny veszi körül úgy, hogy a köpeny és az oldalrostély között elhaladó és közvetlenül a helyiségbe vezetett levegő 30 az izzó kokszból kiáramló széndioxiddal dúsítható. Lehető erős széndioxid-fejlődés elérésére a kályha különleges alakításával az égési gázok zárt körfolyamát létesítjük. A kokszkosárban felfelé szálló gá-35 zokat e célból, egy vagy több buktató-huzaton (lefelé vezető csövön) át, a fenékrostély alá visszavezetjük. Az égési gázokban lévő szénoxid tehát a második elégetéssel széndioxiddá alakul át. A körfolyam azáltal létesül, hogy a kokszkosár- 10 ban lévő gázok hőmérséklete magasabb, mint a buktató-huzatban lévő gázoké. A találmány további lényeges jellemzőit a leírásban ismertetjük. A mellékelt rajzon a találmány példa- 45 képen vett megoldási alakjia látható. Az 1. ábra a találmány szerinti kályha oldalnézete és részben függélyes középmetszete. A 2. ábra az 1. ábra Ila—Ha és Ilb—Ilb 50 vonalai mentén vett vízszintes metszete. A kokszkályha kosarának fő tartóváza (l)-gyel van jelölve. A kosár, lényegében, függélyes irányban vagy pedig gúlaalakban elrendezett, a rajzon látható meg- 55 oldási alaknál derékszögű négyszögalakú keresztmetszetet határoló ,(2) üreges rudakból áll. E tér fenekét a (3) rostély zárja le, amely célszerűen rázórostély. Az (1) főtartóváz felső részén vízszintes, ki- 60 felé túlnyúló (4) szögvastoldatok vannak. Ezekre a toldatokra az (5) köpenydarabok mozgathatóan (beállíthatóan) vannak felfüggesztve. A 2. ábra felső fele mutatja, hogy a kosár-rostélyt, köz hagyásával, négy 65 ilyen (5) köpenydarab veszi körül. Az (5) köpenydarabok, a raj;zon látható mejgoldási alaknál, a (6, 7, 8) rész-falakból (falelemekből) állanak, melyek függélyes forgástengelyű (9) csuklópántokkal vannak 70 egymással összekötve. A (4) toldatokon több (10) bevágás van oly célból, hogy az (5) köpenydarabokat a kosár-rácstól különböző távolságban lehessen elhelyezni. A kokszkosár felett tok van, mely a (11) 75 közbenső fallal a (12) gyűrűkamrát al-