118328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fából való, merev hordszerkezetek előállítására

Megjelent 1938. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓ8ÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118328. SZÁM. VIII/B. OSZTÁLY. — K. 13903. ALAPSZÁM. Eljárás fából való, merev hord szerkezetek előállítására. Dr. Katona Fülöp építészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi április hó 26-ika. A légvédelem olyan fatetőszerkezetek készítését teszi kívánatossá, melyeknél a padlástér teljesen üres és a felhasznált famennyiség a legminimálisabb. Ezt a célt legjobban fából készült keretszerke­zetek alkalmazásával lehet elérni. A mellékelt rajz 1. ábráján ilyen tetőszerkezeti keret egyik csomóponti elrendezését láthatjuk a tető keresztmetszetében; a 2. ábra két egymást derékszögben metsző gerenda csomópontját mutatja alaprajzban; a 3. ábra ugyanazt oldalnézetben, míg a 4. és 5. ábra ugyanilyen csomópontot szemléltet arra az esetre, ha az egyik gerenda a másik fölött halad el, illetve azon fekszik. Végre a 6. ábrán keretszerűen készített teljes faszerkezet oldalnézetét szemlélhetjük. A keretszerűség elengedhetetlen fel­tételét a csomópontok teljesen merev volta képezi, amit úgy érünk el, hogy a keretnek egy-egy csomópontban talál­kozó rúdjait egymáshoz ragasztjuk. Az 1. ábrán az (1) és (2) rúd az A—B sík mentén van egymáshoz ragasztva. Ha ez a ragasztott, közös érintkezési felület a tökéletes merevség elérésére nem elegendő, még külön (3) fahevedereket kell alkalmazni a csomópont mindkét oldalán, tehát párosan, melyek az (1) és a (2) rudakat még külön összekapcsol­ják, mégpedig úgy, hogy azokat érint­kezési felületükön a rudakhoz ragaszt­juk. Ez a csomópont egyébként egy fa­szaruzat egyik része, mely a (4) szelemen illetve az (5) szarufák alátámasztására való. Célszerű a hevedereket a (6) csavarok 40 segítségével szorítani a rudakhoz, miáltal a tapadás szilárdsága növekedik. A csomópont merevségét azzal is elő lehet mozdítani, hogy a heveredeket, mi­ként az egyébként az ácsiparban szoká- 45 sos is, 1—2 cm mélységre, a rudakba eresztjük. A 2. és 3. ábrák szerinti kivitelnél a (7) és (8) rudak C—D közös síkjuk men­tén vannak közvetlenül egymáshoz ra- 50 gasztva, ezenkívül azonban még a (9) háromszög keresztmetszetű tuskó is össze­kapcsolja a két rudat úgy, hogy ez a tus­kó, érintkezési felületein, hozzájuk van ragasztva. 55 Ehhez hasonló kapcsolást láthatunk a 4. és 5. ábrákon is, ahol a (10) és (11) rudakat a (12) tuskó kapcsolja össze me­rev szerkezetté. A 6. ábrán azt a szerkezetet láthatjuk 60 fából, melyet a vasbeton elméletből „Yierendel" tartó néven ismerünk. A tartó (13) alsó és (14) felső öveit, mind­két oldalon, két (15) heveder (rácsrudak) kapcsolják össze, az érintkezési felülete- 65 ken ugyancsak ragasztással. Ezenkívül még a (16) lécek, illetve deszkalapok is, melyek úgy a heveredekhez, mint az övekhez is ragasztva vannak, ugyancsak megakadályoznak minden eltolódást a 70 szerkezet igénybevételekor. Ennek foly­tán a csomópontokban ugyanolyan me­revség keletkezik, mint a vasbeton tar­tóknál, mit az alkalmazott (17) csavarok és az esetleges beeresztés is még fokoznak. 75

Next

/
Thumbnails
Contents