118287. lajstromszámú szabadalom • Öntöttvas kazán, kosárrostéllyal

Megjelent 1938. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG • r, -SZABADALMI LEÍRÁS 118387. SZÁM. V/e/2. OSZTÁLY. — K. 13971. ALAPSZÁM. Öntöttvas kazán, kosárrostéllyal. Kobelrausch László gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi június hó 12-ike. Már évtizedek óta ismeretesek olyan tüzelőberendezések, melyeknek rostélya, vagy rostélyrendszere kosárhoz hasonlít. Ezeknél a tüzelőanyag általában függélyes 5 irányban lefelé mozog saját súlya következtében és pedig a tüzelés mértéke szerint lassabban vagy gyorsabban, az alul elhelyezett tüzkosár fölé. A hideg tüzelőanyag egy bizonyos magasságban a levelű gőt bevezető nyílásokhoz érkezik, — a tulajdonképeni kosárrostély kezdetéhez, — és általában itt gyullad meg a felhalmozódott égő vagy izzó tüzelőanyaggal való érintkezés és a levegőhözjutás követ-15 keztében. Az elégés folyamán itt adja át a tüzelőanyag a melegének legnagyobb részét a környezetnek, főleg sugárzó hőátadás útján. Majd elégve összeroskad, salakká vagy hamuvá lesz, ekkor térfoga-20 ta már sokkal kisebb az elégés előtti térfogatánál. Tehát helyének nagy részét át tudja adni az utána jövő tüzelőanyag darabnak. Ha a kosárrostély elegendő magas, az 25 ilyen tüzelőberendezéssel gyakorlatilag állandó jellegű tüzelést, úgynevezett folytonégést tudunk előállítani. Jelen találmányban fenti tüzelési elv van felhasználva, öntöttvas kazánokra 80 való alkalmazásban. A mellékelt rajzon az I. ábra a találmány szerint elkészített | kazán függélyes metszetét ábrázolja, két' két belső tagja között elmetszve. A 35 II. ábra a kazán elölnézete. A ' III. ábra ugyanazt a kazánt ábrázolja olyképen, hogy a balkézre eső szimmetrikus félkazánból két belső tag és a mellső végtag le van véve, a külső szigetelő burkolat teljesen hiányzik, a koksz- 40 tölcsér szabálytalan vonallal fel van metszve és a kazán mellső oldaláról az ajtók hiányoznak. Az (1) ajtót kinyitva, ezen keresztül levegőt engedünk a (2) síkrostély alá. 45 E (2) síkrostély alkotja a kosárrostély fenekét. A (2) síkrostélyon a (3) ajtón keresztül papirossal, fával tüzet rakva, a fölölt a (4) ajtón át az (f>—5) függélyes rostélyok közötti teret, koksszal töltjük 50 meg. Az (5—5) függélyes rostélyok alkotják a kosárrostély oldalait. Midőn a koksz a függélyes rostélyok között már felgyulladt a kazántagok (6—6) helyéig, tehát odáig, ahol a forró égési gázok a 55 kazántagok közé lépnek be, — a tűzre a (7) koksztölcséren át kokszot töltünk és a (7) koksztölcsért koksszal megtöltjük. Ekkor az (1) ajtót becsukva a (8—8) levegőbevezető ajtókon át az (5—5) 60 oldalrostélyok mellett a kazántagokon végig átmenő (9—9) nyílásokba levegőt bocsájtunk. Ettől kezdve az izzó koksz a (8—8) szabályozható nyílású levegőajtókon kap csak levegőt. Az égési gázok 65 a kazántagok között a (6—6) belépési helytől lefelé fordulva a nyilak irányában a (10—10) vízszintes csatornán át a kémény felé távoznak a kazánból. A kazántagok az ismert módon kettős 70 kúpokkal vannak egymáshoz erősítve, illetve vannak víztereik ezek segítségével egymással összekötve. A vízteret