118285. lajstromszámú szabadalom • Síkszita

Megjelent 1938. évi június hó 15-ón. KAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118285. SZÁM. X/l. OSZTÁLY. — K. 13817. ALAPSZÁM. Síkszita. Kendoff Antal mérnök, Budapest. A hójelentés napja 1937. évi február hó 20-ika. A találmány síkszita. Az eddigi síksziták egyik rendszere a vízszintes irányban elrendezett, körforgást végző, úgynevezett Haggenmaeher-5 féle, másik rendszere a rézsútos irányban elrendezett, ide-oda menő mozgást végző síksziták. A Haggenmaeher-féle síkszitákon terelőlapokat rendeztek el, hogy a szitán levő 10 anyag ne kör-, hanem közel evolvenciális pályát fusison be. E sziták hátránya, az aránylag kis teljesítőképességen kívül az, hogy a terelőlapok között a termény egy része megakadt és nem jutott a kö-15 vetkező léchez. Ez a körülmény lassította a szitálási menetet és a teljesítőképességet is csökkentette. Megemlítendő a Haggenmaeher-féle síksziták ama hátránya is, hogy az épületet, amelyben a 20 szita fel volt állítva, az állandó körmozgás erősen megrongálta. A sziták másik rendszerénél a sziita lejtősen elhelyezett síklap, mely általában rugókra támaszkodik és melyet for-25 gattyúszerkezet tart rázómozgásban. E sziták hátránya kis teljesítőképességük, mert a termény aránylag csekély mozgási energiát kap. A találmány az említett két szitarend-30 szer hátrányainak kiküszöbölését és főleg azonban a teljesítmény növelését célozza. A találmány lényege az, hogy az ismert módon felfüggesztett, célszerűen ferdén elhelyezett síkszitának, egymást közvet-85 lenül követő időpontokban két, egymással szöget, célszerűen derékszöget bezáró irányban, célszerűen a szita hossz- és keresztirányában, lökések alakjában, bizonyos mozgásmennyiséget kölcsönzünk. A két mozgás eredményeként, a szitán 40 fekvő anyagrészecske közel evolvenciális görbét ír le anélkül, hogy terelőlapokat kellene alkalmaznnnk. Az evolvenciális görbék (hurkok) sűrűségét egyrészt a síkszita ferdesége, más- 45 részt a szita hossz-, ill. keresztirányában ható lökések nagysága határozza meg. A találmány szerinti szitarendszer további előnye, hogy a szitán fekvő anyagszemcsék mozgási energiája nagyobb, 50 mint az ide-oda mozgatott szitákon levőké. Ennek oka az, hogy az anyagszemcsék a változó irányú lökések időpontjaiban változó ferdeséggel ütköznek a szita nyílásaiba. Ezzel biztosítva van a ter- 55 mény gyors tovahaladása és a szitán való feltétlen átejtése. A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakjait szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti rázószerke- 60 zettel ellátott szita elölnézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti szita rázószerkezetének nagyított léptékű homloknézete, részben metszete. A 3. ábra a 2. ábra felülnézete. A 65 4. ábra a találmány szerinti szitaszerkezet más kiviteli alakjának elölnézete, részben metszete. Az 5. ábra a 4. ábra felülnézete. (1) a (2) szita tömböket (1. ábra) hordó 70 szitakeret, melyet a (3) felfüggesztőrudak ós (4) csuklóik révén az (5) tartók horda-