118282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémburás villamos kisütőcsövek előállítására

3 118282. vot dughatunk. Nagy előnye még az eljárásnak az is, hogy tömeggyártásra igen alkalmas és az üvegburás csövek gyártására használatos automatákon azok kis-5 mérvű átalakítása után kifogástalanul foganatosítható. A kész eső szempontjából végül a gyártásnál elérhető költségmegtakarításon kívül az a tény, hogy az üvegtalpban az árambevezető- ós/vagy 10 tartódrótokat az eddigi szerkezeteknél szükséges üveggyöngyök vagy fémesi talpgyűrűk elmaradása folytán nagyobb sugarú körbe írt sokszög sarkpontjain, tehát egymástól távolabbra helyezhetjük el, 15 szintén számottevő előnyt jelent, mert így a köztük levő szigetelési ellenállás ós a rájuk felépített elektródarendszer stabilitása nagyobb, az árambevezetők egymáshoz képesti kapacitása pedig kisebb, mint 20 egymáshoz közelebb fekvő árainbevezetők esetén. Mindezek az előnyök eddig azért nem látszottak elérhetőknek, mert üvegnek fémhez való hozzáolvasztásánál általáno-25 san elterjedt nézet volt, hogy az üveget e művelet folyamán nagy mértékben kell deformálni és ezért nagy tömegében megolvasztani, hojgy a kívánt vákuumzáró és mechanikailag is elég" szilárd összeköttetést 30 az üveg és fém között elérjük, mely célból a fémrészt eddig az olvadt üvegbe be szokták volt ágyazni. Az üvegnek fémmel ily módon való összeolvasztása azonban a fémburás csövek fent ismertetett módon 35 való gyáiútsánál nem látszott 'ehetségesnek, inert attól kellett tartani hogy az aránylag kisméretű üvegtalp ilyen nagymértékű felhevitésekor káros deformációkat fog szenvedni, melyek a beléje olvasz-40 tott árambevezető- és/vagy tartódrótok relatív helyzetének meg nem engedhető megváltozását és/vagy tömítetlenségét fogják előidézni, ha ezek a drótok a rájuk felépített elektródarendszerrel már meg 45 vannak terhelve. Tartani kellett továbbá attól is, hogy az üvegtalp ilyen mérvű felhevítése a hozzá az ilyen csöveiknél igen közel levő elektródarendszerben, mely ekkor még az atmjozfériikus légtérben foglal 50 helyet, szintén káros elváltozásokat fog létrehozni. A találmány szerinti eljárásnál e nehézségeket úgy küszöböljük Id, hogy az üveg és fém összeolvasztásánál eddig szokásos 55 módszerekkel ellentétben az üvegtestet az összeolvasztáskor csak igen csekély mértékű deformációnak vetjük alá és ennek megfelelően tömegének csak kis részében, például csak felületileg, hevítjük fel az ehhez szükséges, olvadáspontja fölötti hő- 60 mérsékletre, azonban a benne ekkor fellépő hőfokesés okozta repedésveszély elkerülése céljából egyes részeinek az olvadáspontjuk feletti hőmérsékletre való melegítése előtt a talptárcsát alkotó üvegtes- 65 tet (adott esetben a szivattyúcső kinyúló vécének kivételével) lehetőleg egész tömegében lágyuláspontja alatti 'hőmérsékletre előmelegítjük. A tapasztalat azt mutatta, hogyha így járunk el és gondoskodunk ar- 70 ról, hogy a burához már az összeolvasztás előtt is pontosan, clZELZ legfeljebb 0.1 mm nagyságrendű toleranciával, illeszkedő talptáircsának a burához való hozzá olvasztása kor szenvedett legnagyobb alakválto- 75 Z'ctSci (tehát pl. átmérőjének csökkenése és/vagy vastagságának a burával összeolvasztott szélein való megnövekedése, stb.) a tárcsaátmérő egytized, célszerűen azonban egyhuszad részénél kisebb legyen, ak- 80 kor a talptárcsának fentemlített, az árambevezetőkre nézve káros alakváltozásai és az elektródarendszer káros befolyásolása nem következnék be és a tárcsa mégis tökéletesen tömítően és mechanikailag is olyan 85 na,gy szilárdságú összeköttetést eredményezően olvasztható a bura fémanyagához, hogy pl. a szokásos kis méretű ilyen csövek tömítési hiba és törés nélkül tiz, sőt több atmoszféra belső túlnyomást is 90 kibírnak, annak dacára, hogy a bura fémanyagához az üveganyag csak felületileg van hozzá olvasztva, tehát a fém nincs az üvegbe beágyazva. A fémes esőbura és az üvegből készült 95 talptárosa fenti módon való összeolvasztását többféle módon foganatosíthatjuk, de legcélszerűbbnek bizonyult az az eljárás, melynél az összeolvastáskor a talptárcsát a burába bedugjuk, úgy hogy az összeol- 100 vaisztási felület a eső tengelyével koaxiális kúp- vagy hengerpalástfelület legyen. Ennek az eljárási módnak azon kívül, hogy ehhez a talptárcsa anyagát csak szélein ég úgyszólván csak felületileg (kell 105 megolvasztani, még az az előnye is megvan, hogy azt a hőmennyiséget, mely a lágyuláspontja körüli hőmérsékletre előmelegített talptárcsa széleinek az olvadáspontja fölötti hőmérsékletre való felheví- 110 téséhez szükséges, az üvegre túlnyomórészt maga a vele összeolvasztandó burafalrész adhatja át, melyet e célból legalább vörösizzási hőmérsékletre, célszerűen azonban 800—1000 C°-ra hevítünk fel. Az ily ínó- 115 don való összeolvasztáshoz azonban az