118267. lajstromszámú szabadalom • Vízijármű
ÍÍ82GÍ, 11 nak, melyek a lámasztékok rézsútos állási! (!') védösínjcivel találkozhatnak. Hogy a hordfelületek beállítási szögét elállítani lehessen, azokat tetszőleges lie-5 Íven elhelyezett forgó tengely körül kilendílhetően alkalmazzuk. A (5. ábra szerint közös (m—m) tengely vagy a jobb és bal hordfelülelfél elválasztása esetén a kél (n1 —n1 ) és (n2 - n-) tengely körül lendít-10 he tő ki. A 15. ábrán, kilendíthető hátsó ,(f') hordfelülelrész van ábrázolva, mely ilt a hordfelületének csak métycn fekvő helyein van alkalmazva és a tört helyeken meg van szakítva. 15 A 23. ábrán feltüntetett, vízduzzasztással való vezérlésnél az (f) liordfelülel a (D) tengely körül, mely a mellső él közelében van, lendíthető ki, a (B) lökőrúdi vagy eiéíle által a beállítási szöge vál-20 toztalható. A beállítási szög beállítását a víz duzzasztó nyomása eszközli, mely moaré l közben a (C) fúvókára hat, mely az (E) vezeték útján a (G) hengerrel van összekötve, amelyben a (H) dugattyú ma-25 zog; a ránehezedő nyomás ellen hat az (I) rugó. Minden duzzasztó nyomásnak és ezzel minden sebességnek bizonyos rugóhossz és ezzel bizonyos dugallyúhely felel meg. A dugallyú mozgását a legkülön-30 bözőbb módon JeheL a hordfelületek re átvinni. A példa szerint a dugallyú eltolja a (K) kulisszát, amelybe az (L) kulisszakő nyúlik be, mely (M) kar vagy elé le segítségével mozgását a hordfelülctre viszi ál. H5 Emellett a kulisszagörbe emelkedéséi oly kicsinyre vehetjük, hogy öníékezés áll be. A 24. ábra szerint az önműködő vezérlés pontos rugócrőrc beszerelt vezérlő rugóval bír. Az (f) hordíelület a felület 40 nyomáspontja elé helyezeit (D) tengely körüli lendíthető ki. Az (A) eredő felhajtóerőt, melynek az összes sebességeknél állandónak kell maradnia, az (A, x) inyomaték adja. (x) a beállítási szögtől 45 függő, változó érték. Ezen nyomaték ellenében hat az (F) rugóerő által létesített. (F.z) nyomaték, hol (z) állandó és (F) minden beállítási szög számára a változó (x) ériékhez igazodik. Ez a rugó meg-50 felelő választása, az (M) emelő helyzetei, gördülő emelők, kulisszák, rudazatok vagy effélékkel érhető el. Ha ezen rendszernél a felhajtóerő a sebesség emelkedésével növekszik, akkor a rugónyomaiékot legyőzi 55 és a beállítási szög addig csökken, míg (A) ismét előbbi értékét kapja, míg a sebesség csökkenésének a beállítási szög nagyobbílását kell maga után vonnia. Ezen vezérlés kézzel való vezérléssel vagy a leírt diizzasztónyomásvezéiiéssel 60 egyesíthető, ha az (L) kulisszakőnek a kulisszában játéktere van. Ezen vezérlés példaképen a 23. ábrán van feltüntetve. A duzzasztónyomással, illetve kézzel a durva vezérlést végezzük, míg az (F) rugó tin a pontos felhajtóerőre való finom beállítást végzi. Emellett a kulissza a hordíelület kitéréseit és lengéseit határolja és meg nem engedhető nagy beállítási szögváltozásokat megakadályoz. A leírt vezér- 70 műveknél lengéscsillapítók is alkalmazhatók.. A 21, ábrán feltüntetett vezérmű a járművek hullámzásban fellépő lengéseit kiegyenlítő berendezéskép is képezhető ki. 75 Ez esetben pl. kézzel vagy a vízduzzasztó nyomásával működleletl. (N) vezérlőszerveit hasílék van, mely a beállítási szögnek a megtörténi beállításhoz való nagyobbílását engedi meg, úgyhogy a léit- so hajtóerő gyengülése esetén, pl. hullámvölgyben, az (F) rugó a beállítási szögel nagyobbítja. Ily vezérlőművel mindenek előtt a mellső hordl'elülelcken alkalmazunk. 85 A 25. és 26. ábrákon a kézzel való hordfeüilelbcállílás van példakép feltünlelvie. Az (f) hordfeilületen a 25. ábra szerint van az (o) elállító emelő, mely egyidejűleg a lámasztékok védősínje gyanánt szol- <>o gál és mely a (g) elállító orsóra hat. Az orsónak a járműnek tetszőleges helyétől lánc, kölél vagy effélével való forgatása állal a hordíelület a (D) tengely körül kilendül. A felületnek ezen a helyen (O) <);> bordája lehet, mely levegőnek a felület mentén való behatolása ellen mint lefcdőílap szolgál. A 26. ábrán példakép lend.ilhelően csuklósan alkalmazott hátsó (t") íelülelrész kézzel való vezérlését mulatja,. u)0 Mint az döbbeni példánál az (o) elállító emelő itt is a (q) orsóra hal. A támasztéknak a víztükör közelében úszófa elleni védelemkép rézsútosan előrenyúló mellső éle van. 105 A 12. ábrán a mellső hordfelület mögött kiképződő (MJ völgy van berajzolva. Látni lehet, mikép fekszik a hátsó hordfelület a völgy emelkedő részében vagy felfelé irányuló áramában. i io Az 1. ábrán a hajó hosszirányában a vízhordfelületek között fekvő (h) segédlépcső van ábrázolva, mely alalt az (i) segédhordMület van elrendezve, mely rendes menetsebességnél megnedvesít lel lenül 115 a víztükör (M.) völgye lelett fekszik. Lassú menetnél azonban a rövidített (pon-
