118265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősen reflektáló felületek létesítésére aluminiumon
2 118265. nak is külső felületén marad mindaddig, amíg el nem távolítjuk. Emellett akkor, amikor a létesített oxidbevonatot porozitásának csökkentése céljából forró víz 5 hatásának tesszük ki, a hártya foltképző hajlama növekszik. A gyártásban ennek a felületi hártyának eltávolítása okozta a fentemlített nehézségeket. A találmány főcélja reflektáló alu-10 míniumfelületeket gyártó olyan eljárás, melynél e nehézségek nem lépnek fel. A találmány további célja gyors és egyszerű eljárás a nemkívánatos sajátságú felületi hártyának a reflektáló alumínium-15 felületekről való eltávolítására. Megállapítottuk, hogy a reflektáló alumíniumfelületekről, melyeket kémiai vagy elektrolitos úton fényesítettünk, és különösen olyan felü-20 letekről, melyeket egyik alkatrészként hidrofluörsavat vagy ennek sóját tartalmazó elekrolitban anódos behatással fényesítettünk, a foltképző hártyát teljes vagy részleges kémiai oldással vagy fel-25 lazítással eltávolíthatjuk. A hártya ilyen fellazítása vagy oldása és eltávolítása gyorsan és megbízhatóan egyforma jó eredménnyel végezhető még akkor is, ha csak kis képzettségű munkaerőket alkal-80 mázunk. Megállapítottuk azt a meglepő tényt is, hogy a legfinomabb optikai felületekről is eltávolíthatjuk a hártyát anélkül, hogy a felület reflektáló képességét károsítanók. Az ilyen hártyaoldó oldatok 35 azonban az alumíniumot borító oxidbevonatot is megtámadják, alkalmazhatóságuk tehát csak az ilyen filmnek magáról az alumíniumfelületről való eltávolítására szorítkozik, de nem terjed ki az é0 oxidbevonatos alumíniumfelületen lévő felületi hártya eltávolítására. Megállapítottuk azonban, hogyha az alumíniumfelület oxidbevonatú és az oxidbevonat áthatlanságának fokozására szokott mó-45 don forró vizet használunk, az ilyenkor egyébként keletkező felületi hártya lényegileg elkerülhető, ha az oxidbevonat áthatlanítására használt víz maximális hőmérsékét pontosan ellenőrizzük. Mó-50 dunkban van tehát az egyes műveletek olyan kombinációjával, melybe az utolsó művelet hőmérsékszabályozását is bevontuk, alumíniumon kopásálló reflektáló felszínt létesíteni, anélkül, hogy a felületi 55- foltképző hártya eltávolítására mechanikus tisztító vagy csiszoló művelethez kellene folyamodnunk; ilyen módon egyszerűen a fényesítőművelet és a hártyaoldóművelet olyan reflektáló alumíniumfelületet ad, mely fogdosáskor vagy dör- 60 . zsöléskor nem lesz foltos. A találmány a fenti felismerések aikalmazásávaloldjamegaz egyenletesen kiváló minőségű, olcsó, reflektáló alumíniumfelületek nagyipari gyártását. A talál- 65 mány lényegileg abban van, hogy a foltképző hártyát nem mechanikusan, hanem kémiai úton távolítjuk el, hogy továbbá az átlátszó áthatlanított oxidbevonattal védett reflektáló alumíniumfelületek elő- 70 állítási eljárásában az egyes műveletek sorrendjét megváltoztatjuk és hogy az oxidréteg áthatlanításánál a forró víz hőmérsékét — járulékos műveletként — szabályozzuk, úgyhogy további hártya- 75 képződést meggátolunk. Már említettük, hogy ez a felületi hártya eredeti alakjában nem csökkenti számottevően a felület reflektálóképességét, de már gyenge dörzsölésre is át nem látszó foltokat képez, 80 melyek lényegesen csökkentik a felület reflektálóképességét és csinosságát. A találmány egyik kiviteli módja szerint elektrolitosan fényesített reflektáló alumíniumfelületekről az ilyen foltképző 85 hártyát alkalikus kromátoldattal távolíthatjuk el. A gyakorlatban a zsírtól és egyéb szennyezéstől alaposan megtisztított alumíniumtárgyat, pl. lapot ismert fényesítő 90 elektrolitos fürdőben anódos behatásnak vetjük alá. Ha difl'uz reflektáló felületet akarunk létesíteni, a felületet maratjuk vagy más módon durvítjuk s végül célszerűen 50%~os salétromsavban tisztít- 95 juk. Ha tükrözőfelületet akarunk, akkor fényesített alumíniumfelületből indulunk ki. A fényesítő elektrolit célszerűen hidrofluoborsav vagy származékának vizes oldata, mely célszerűen 0.5—1.0% fluo- 100 borsavat (HBF4 ) tartalmaz. A feszültség 5—35 és több Volt lehet, az áramsűrűség (egyenáram) 0.3 Amp./dm2 -től felfelé, célszerűen 1.0—2.0 lehet. A behatás tartama rendszerint 4—16 perc. A hőmérsék 105 20 és 60 Cü között a legcélszerűbb. Más összetételű pl. krómsavból és hidrofluorsavból összetett fényesítő elektrolitot is alkalmazhatunk. Az ilyen elektrolit pl. 1—25% krómsavat és 0.2—1.5% hidro- 110 fluorsavat tartalmazhat. Az ilyen elektrolitot 30—70 C° hőmérséken 2—14 Amp./ dm2 áramsűrűség el alkalmazzuk. Egy másik alkalmas elektrolit 5—35% kénsavat és 0.2—1.5% hidrofluörsavat tar- 115 talmaz. Ezt az elektrolitot célszerűen 30—70 C° hőfokon 1—10 Amp./dm2 anódikus áramsűrűséggel használjuk. A
