118249. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés és eljárás ennek előállítására, valamint segédeszközök az eljárás foganatosítására

Megjelent 1&38. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118249. SZÁM. V/e/l. OSZTÁLY. — S. 16300. ALAPSZÁM. Csőkötés és eljárás ennek előállítására, valamint segédeszközök az eljárás foganatosítására. Strifler Béla részvénytársasági igazgató, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi március bb 21-ike. A la'álniány rugalmas lömílőgyűrűt, célszerűen körkereszlmetszetű gumigyűrűt lartallmazó karmantyús csőkötés, ahol is a karmantyú akár a csatlakozó csővégek egyikével egyesített, akár a két csővégiéit burkoló különálló rész. Az ily csőkötéseknek egyrészt nagy nyomásokkal szemben is biztos tömítést kell nyújtandók, másrészt az egyik vagy mindkét csatlakozó i csőrész csuklószerű engedékenységét kell lehetővé tenniök avégből, hogy a csővezetékeket változó szelvényű terepek emelkedő, illetve lejtős részem, a csőrészek egyenes alakjának megtartásával és csupán i ezeknek kitérítésével! fektethessük le, tehát anélkül, hogy a lejtős felületeken vagy kamaraiatokban külön ívdarabokat (könyökcsöveket vagy könyökalakú csőtoldalokat) kellene beiktatni. \ Ezeket a célokat eddigelé nem tudták kielégítő mértékben elérni, mert egyrészt a tömítő gumigyűrűt a csatlakozó csővégek egymásibatólásáinál, a sima csőfelüleltel, nem tudták a kellő állapotban, illetve bi-i zonyos szükséges előnyomással és úgy bcgördíteni, hogy az a kívánt helyen meg is maradjon, hanem a gumigyűrű a legtöbb esetben összegyűrődött, illetve meglazult, tehát nem tömített kellőképen. A gumi) gyűrű bizonytalan elhelyezkedése miatt a karmantyút, különösen a különálló karmantyút hátrányos módon lúlhossziúra kellett méretezni, ami az említett csuklószerű, szögalatti elhelyezhetőség rovására » ment. Az eddigi ily csőkötések további hátránya az volt, hogy a karmantyúkhoz csatlakozó, azaz belső csővégek önsúlyúknál fogva, a tömítőgyűrűre nehezedve, bizonyos mértékben süllyedtek, tehát nem he- í<) lyezkedtek el központosán. Ez okból a tömítőgyűrű egyenlőtlen nyomást kapott, a csővégek össze tolásánál ferdén helyezkedett el, felső részén pedig elegendő előnyomás nélkül maradi és így bizonyos 45 nyomású közeg esetén nem tömített. A találmány szerint a szóbanforgó hátrányokat elsősorban úgy küszöböljük ki, hogy 1. a karmantyúnak belső, vagy a csatlakozó csővégnek külső homlokélén 50 vagy mindkettőn a tömítőgyűrűt az összelolás előtti helyzetben megragadó, ferde, lépcsőzetes vagv görbe keresztmetszetű támaszfelületel munkálunk ki. 2. Az utóbbi és a vele szemben álló (esetleg szintén Vi támaszfelületié kimunkált) homlokszél, melyek közül az egyik támadófelületet, a másik pedig ellentámaszt alkot, az összelólás közben a tömítőgyűrűre oly forgatónyomatékot fejtenek ki, melynek hatása 60 alatt a tömítőgyűrű a kívánt, meghatározott helyre kerül és a kellő tömítést minden körülmények között biztosító előnyomást kap. A belső csővég, illetve csővégek emlí- 65 lett süllyedését a találmány szerint úgy gátoljuk meg, vagyis azok központos helyzetét úgy biztosítjuk, hogy a karmantyú végének belső oldalán, kerületének alsó részén sugárirányban felfelé nyúló táv- 70 lartó toldatot alkalmazunk. Ehelyett azonban (ha a karmantyút változatlanul akarjuk hagyni) úgy is járhatunk el, hogy az összetdlás előtt a karmantyú és a belső csőrész végeinek alsó részeli közé célsze- 75 rűen ívalakú, fogantyús központosító be-