118221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzinszintézisre alkalmas gáz előállítására
Megjelent lí)«í8. évi június hó iö-én. MAGYAR KISÍLTI WCEM 8IABADALMI BIKÓölf SZABADALMI LEÍRÁS 118231. SZÁM. IL/g. OSZTÁLY. — S. 16458. ALAPSZÁM. Eljárás benzinszintézisre alkalmas gáz előállítására. Studien- und Verwertuugsgesellsclialt m. b. H. cég", Mülheim-Ruhr (Németország),mint Dr. Fischer JFranz tanár, titkos tanácsos, Mülheim/Kuhr) jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi júlias hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi július hó 16-ika. Ismeretes (lásd Brennsloff-Chemie 13, 425, 1932), hogy nitrogénben szegény, pl. szénmonoxidból és hidrogénből közönséges nyomáson végzett benzinszintézisre 5 alkalmas, CO : H2 = 1 : 2 viszonyú gáz! állíthatunk elő, ha koksszal megrakott gázfejlesztőt először levegővel forróra íuvatunk és ezután a különben szokottán használt vízgőzhöz az elgázosítási idő-10 szak alatt állandóan vagy átmenetileg széndesztillációból származó gázt, pl. kokszgázt keverünk. A vízgőznek a koksszal való reakciója 1 CO : 1 H2 viszonyú vízgázt ad, míg a 15 vízgőznek a kokszgáz szénhidrogénjeire, mint pl. metánra való hatásából olyan gáz képződik, melyben a CO : H2 egymáshoz való viszonya 1 : 3-tól 1 : 4-ig terjed. A vízgőz és a kokszgáz egymáshoz 20 való viszonyának helyes szabályozásával keverékgázt, pl. 1 CO : 2 H2 összetételű gázkeveréket állíthatunk elő. Akármilyen előnyös is ez az eljárás, miután külön metánelválasztóra szüksége 25 nincsen, hőhatásfoka azonban mégis kedvezőtlen, mint minden olyan elgázosítási eljárásé, melyekben a forróra-fuvatás levegővel történik és így nagy mennyiségű nitrogénben gazdag forrórafuvató-30 gázok képződnek. Azt találtuk, hogy megfelelő összetételű gázt tudunk előállítani anélkül, hogy hasznavehetetlen forrónfuvatógázok képződnének, ha a gázfejlesztő forróra-35 fuvatását oxigén-vízgőz-keverékkel végezzük. Az emellett keletkező szénmonoxidban gazdag forrórafuvatcgázhoz az elgázosítási időszak alatt képződő, fent leirt, hidrogénben gazdag gázt adjuk, mire a gáz rendelkezésünkre áll. 40 A vízgőz-oxigén-keverékkel való forrórafuvatás esetében nem szabad azonban olyan mennyiségű vízgőznak jelen lennie, hogy a gázmennyiség maximuma képződjön, mint ahogy ez az oxigén elgázo- 45 sításakor szokásos, hanem kevesebb vízgőzt kell használnunk, hogy ezzel a gázfejlesztőben magas hőmérsékletet érjünk el és elegendő hőt halmozzunk fel ahhoz, hogy az ezután következő kokszgáz-víz- 50 gőz-keverékkel végrehajtandó gázosítási időszak alatt a vízgőznek metánnal és koksszal való reakciójához szükséges energia még leadható legyen. Az exoterm véghezviendő, egyidejű- 55 leg a forróraí'uvatásra is használt oxigénvízgőz-elgázosításnak és az utána következő endoterm kokszgáz-vízgőz-elgázosításnak kapcsolásával a szintézis részére hasznavehetetlen forrórafuvatógáz elő- 60 állítása nélkül nitrogénben nagyon szegény keverékgázt, pl. CO : H2 = l : 2-t sikerül előállítani. Lényeges azonban, mint már említettük, hogy mindkét elgázosítási fokozatot a használt keverékek 65 mennyiségének kellő megválasztásával úgy foganatosítsuk, hogy az első fokozat után a második részére elegendő energia álljon rendelkezésre. A gázfejlesztőben felhasználandó szi- 70 lárd tüzelőanyagokként szén, fa, tőzeg és az ezekből készült koksz vagy félkoksz
