118220. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyon rövid hullámok vételére

118*530. 3 (A2) görbék ordinátái arányosak az em­lí tett beállítás folytán kelleti közbenső frekvenciájú rezgések amplitúdóival. Az (1) cső az említett két elektródhoz kap-5 csolt feszültségek ez értékein a (13) két­ágú hozzá vezetésen ál érkező ultrarövid hullámokat vevő készülék gyanánt műkö­dik. A 2. ábra szerinti görbék sorozatából io a visszaverődési és rezgési elektródok fe­szültségei között fennálló ama törvény­szerűséget vezethetjük le, amelynél egy­idejűleg ultra-nagy-frekvenciájú vétel és közbenső frekvenciájú rezgések keltése ér-15 he tő el. Az említett törvényszerűséget a 3. ábra szerinti görbe ábrázolja. Ez ábrában az ordinátára a visszaverődési elektródhoz vezetett negatív előfeszüllségekel és az ?0 abszcisszára a rezgési elektródhoz veze­tett pozitív feszültségeket vittük fel. Mind­két feszültség értékeit voltokban vettük. Miután ez a törvényszerűség gyakorla­tilag lineáris, az (5) és (G) polencioinéte-25 rek érintkezőinek kellő beállítása, továbbá a (7) és (8) ellen telepek i'eszültségértéké­nek megfelelő választása útján elérhetjük, hogy a cső ullra-nagy-frekvenciákon való működése az (S) áramforrás ingadozásai-30 tói gyakorlatilag független. A 4. ábrában feltüntetett, kívánt esetben különbözőkép módosítható kivileli alak­nál különös szerkezetű esővel használunk. A cső vételi tulajdonságainak és külö-35 nősen a frekvencia változtatás, valamint a szuperhelcrodin módszer tökéletesítése végett a cső például hengeresen részará­nyos. Ez esetben a csőnek tengelyirányú (1) katód ja, csavarvonalalakú rezgési elek-40 íródja és két télhengeralakú elektródja van, amely utóbbiak közös hossztengelye a kalóddal egybeesik. A két félhenger visz­szaverődési elektród, amely (IÍ) ullra­nagy-frekvenciájú áramkörhöz tartozik, tö amely például központos szerkezetű (20, 21) átvivő vonalvezelék útján a (18, 19) kétágú liozzávezeléssel vagy antennával áll összeköllelésbén, A (3) rezgési elektródhoz az ábra szerint az (I) ultra-nagy-frekven-50 ciájú áramkör csatlakozik. E berendezés­nek tehát két .(I) és (II) ultra-nagy-írek­venciájú áramköre van, amelyek egymásra nsszahalnak, ami lehetővé teszi, hogy 2 kél áramkör közül bármelyik ultra-nagy 55 frekvenciájú rezgéseit a másik áramkör* snnek állapota szerint vezérelje. Ez az áramkör úgy állítható be. liogv aemcsak az ultra-nagy-frekvenciákon való erősítés, hanem a csőnek a szuperhetero­din alapelv szerint való működése is le 60 helséges. Szuperhelcrodin alapelv szerint való mű­ködés eseten az (I) áramkör (13) kétágú iiozzávezelésében keltett rezgések a /II) áramkörben vett rezgésekre halnak, iLV 65 azokat módosítják. Működés szempontján jából az (I) áramkör a (II) áramkörrel helyettesíthető. Ez utóbbi esetben a rez­gések a (13) kétágú hozzávezetéssel vehe­tők és az áramkör úgy állítható be, hogy 70 az 1. ábra kapcsán ismertetett módon mű­ködik. A 4. és 1. ábrában az egymássá! azonos alkalelemekel azonos vonatkozási számok jelölik azzal az eltéréssel, hogy a (7) és (8) 75 telepeket a (71 ) és (81 ) telepek helyettesi­lik. A visszaverődési elektródot^ amint azt az előzőkben említettük, két (4) és (41 ) részre osztottuk és az a (23), valamint(24) kondenzátorok útján a (II) áramkörrel áll 8!) összeköttetésben. A (23, 24) kondenzáto­rok a (II) áramkört a központos szerke­zetű (20, 21) vezetékek útján (18, 19) antennával csatolják. A (18, 19) antenná­val (22) ellenző vagy visszaverődési alkal- 85 elem köthető össze. A 4. ábra szerinti berendezés, illetve áramkörelrendezés számos működési mód­jai közül néhányai a következőkben is­mertetünk. 90 1. A. berendezés, mint szuperhelerodin­rendszerű vevő működik. Ekkor a bejövő ultra-nagy-frekvenciájú hullámok a (18, 19) antennához érkeznek és azokat a (20, 21) átvivő vezeték a (II) áramkörbe viszi 95 ál, amely a (23) és (24) kondenzátorok útján a visszaverődési elektródot alkotó két (4) és (4l ) félhengerrel áll összekötte­tésben. Az (I) áramkört az elektródokhoz ve- 100 zelclt feszültségek és a mozgatható rács vagy ellenző helyzetének beállítása útján rezgési állapotba hozzuk. E helyi rezgés frekvenciája a bejövő frekvenciától bizo­nyos számú ciklussal eltér és ez a külön- 105 bözeli frekvencia a közbenső frekvencia. A közbenső frekvenciát az erre a frekven­ciára hangolt, például (25) áramkör gyüjt­heli össze, amelyből az megfelelő (26) csa­tolás útján erősítőhöz vezethető. Ez erő- 110 sílőben további frekvencia-változtatások le­hetségesek és reakcióhatások hasznosítha­tók. 2. Az elrendezés változatlanul megmarad és az (I) áramköri úgy állítjuk be, hogy 115 a cső, mini ultra-nagy-frekvenciájú erősítő működik, mikor is az előzőkben ismertetett tulajdonságait hasznosítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents