118219. lajstromszámú szabadalom • Hullámszűrő
10 118319. es ZA=Í TTfR [^wH1 R 2 Af 1 — f-At'2 L1 - i. ji« fa (4.5Af)a f2 (3.5Af)» (2.75AÍ)' (2Af)2 J[' f2 (3.5Af)2 f2 (4.5AÍ) d Az impedanciák elemeinek értékeit ezek-5 bői az egyenletekből parciális törtekre való kifejtés útján úgy kapjuk meg, amint azt Forster M. R. a Bell System Technical Journal cimű folyóirat 3. kötet 1924. évi április havi 2. számában megjelent ,,A 10 Reactance Theorem" („Reaktancia elmélet1 ') című cikkében ismerteti. Számítások útján azt találtuk, hogy a paraméterek ismertetett választásával a fázisgörbe meredekségének az átlagos me-15 redekségtől való legnagyobb eltérése 1% nagyságrendű. Ez a megközelítés a legtöbb gyakorlati célra kielégítő. Minthogy a mühálózat összes paramétereit a fáziskarakterisztikára való tekintettel hatá-20 roztuk meg, ennek eredménye jó veszteségkarakterisztika. A veszteségkarakterisztikát mindenik impedancia vezérlő frekvenciánál visszaverődési csúcsok jelölik, ahol a rácsimpedanciák együtt zérus 25 vagy végtelen értékűek. E frekvenciáknál a képzeleti impedancia és ezzel a 22. egyenletben az állandó tag is megváltoztatja előjelét. Ily módon, bár a fázisgörbe meredeksége az egész gyengítési terjede-30 lemben egyenlő, magának a fáziskarakterisztikának mindenik impedancia vezérlő frekvenciánál (ír) radiáns értékű folytonossági hiánya van. Ez a 22. egyenletben az állandó tényező matematikai 35 kifejezésének értelme. Szóródásmentes műhálózatnál nem állapítható meg, hogy az említett jelenség (w) radiánssal való növekedés vagy csökkenés. Ha a mühálózat elemeinek nem hasznos energiaszóró-40 dását számításba vesszük, a visszaverődési veszteség csúcsértékeinek véges maxi muma van és azok környezetében a fázis (7c) értékkel növekedik vagy csökken, aszerint, amint a csúcsfrekvenciánál a 45 rácsos mühálózat vonal- vagy harántirányú ágának van kisebb ellenállásösszetevője. Az e frekvenciánál végtelen értékű csúcs és a fázisváltozásnak ezzel járó hirtelen megszakadása elkerülhető, 50 ha a kisebb impedanciához ellenállástömeget adunk, amivel az áramkorágakat egyensúlyba hozzuk. E megfigyelésnek jelentősége van, ha a szóródásnak a fáziseltolásra való hatását figyelembe vesszük. Ha a műhálózatot fizikai alkatelemek- 55 bői állítjuk össze, akkor a teljesítmény karakterisztikák kissé eltérnek azoktól, amelyeket ama feltevéssel számítottunk, hogy a rácságak tiszta reaktanciák. A beiktatási állandó analitikai függvénye, 60 mint bármely analitikai függvény valós és képzetes részei között fennálló viszonyok lehetővé teszik az említett változások kiszámítását, ha az elemek között a szóródás egyenletes eloszlása feltételez- 65 hető. Tényleg, ha az elemek ellenállásának és reaktanciájának átlagos viszonya (d), továbbá a beiktatási veszteség és a fáziseltolás változásai a szóródás figyelembevételével (AA) és (AB), akkor 70 megközelítőleg A A = w d -— 2ö. o w es AB = — ód _dA Ő ti) 26. ahol a differenciálokat tiszta reaktanciák- 75 ból álló műhálózatok esetében számítottuk ki. A frekvencia változó co=27rf. A szóródás azonban rendszerint főleg a tekercseknél összpontosul és így (ud) állandó, ha a tekercsek ellenállása állandó. 80 Ez esetben a szóródásnak a veszteségkarakterisztikára gyakorolt hatása lineáris fáziseltolású műhálózatnál nem egyéb mint azonos értékű járulékos veszteség. Ezenkívül az egész átviteli terjedelem- 85 ben, amelyben [ÖA O, a 26. egyenlet szerint a fáziskarakterisztikának nincs első nagyságrendű változása. Az átmeneti terjedelemben azonban, amikor a veszteség növekedik, a fázisgörbe szóró- 90 dás folytán az eszményi egyenes vonalhoz képest eltolódik. Ez a hatás, amely
