118192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok átalakítására

szerűen az iparban ismert módon stabili­záljuk. Az eljárás ismertetéséből kitűnik, hogy a rendszernek a (10) túlhevítőt magába 5 foglaló polimerizáló részében nagyobb a nyomás, mint a rendszemek a polimeri­zálási termékeket feldolgozó egyéb részé­ben. Ez azonban nem okoz üzemi nehézsé­geket, ha a (10) túlhevítőből a (12) kam-10 rába vezető (11) csőbe (11a) nyomáscsök­kentő szelepet iktatunk. A (10) polimeri­záló készülékben magában véve ismert mó­don katalizátorokat is alkalmazhatunk. Az átalakítandó gőzzel keverendő gáz­t6 alakú termékek összmennyisége tág hatá­rok között választható meg. Igen kielégítő eredményeket értünk el akkor, amikor annyi gázt alkalmaztunk amennyi az olaj­gőz súlyának egy negyedétől kétszereséig 20 terjedő mennyiségű volt. A szokásos TVP-rendszerben, melyben a termelt motorhajtó közeg számára sta­bilizáló berendezéseket alkalmaznak sok olyan körülmény forog fenn, melyek mó-25 dot nyújtanak arra, hogy a rendszerből még polimerizálható frakciók léphessenek ki, úgyhogy a visszavezetett sovány gázi, melyet hőhordozóként használnak, arány­lag sovány lesz; a találmány szerinti rend-80 szerben ellenbem a sovány gázt a polimeri­zálható gáztól tökéletesen elkülönítjük, úgyhogy utóbbit kedvező körülmények kö­zött vethetjük alá a polimerizációnak. A fent ismertetett kiviteli módok csak 35 példák, melyek a találmány keretén belül módosíthatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szénhidrogénolajok átalakítá­sára, melyet az jellemez, hogy a szcn-40 hidrogénolaj gőzeit az átalakítás cél­jából a kb. 480° fölötti bontási hő­mérsékre a gőzökkel kevert hőhordozó gázzal felhevítjük, — a hőhordozó gáz és a szénhidrogének elegyét a bontó-45 térből elvezetve, olyan kondenzálásnak vetjük alá, melynél a benzinszerű mo­torhajtó anyagok forrpontszakaszába eső és ezeknél nehezebb termékek folyé­kony alakban elkülömődnek, — hegy 50 ezután még a benzin forrpontszak ászá­nál alacsonyabb forrpontú gőzöket tar­talmazó gázt annyira komprimáljuk hogy a gáz-gőzelegyből egy lényegileg az etán forr pontjánál magasabb forr-55 pontú termékekben dús frakció elkülö­nítését lehetővé tegyük, mire a sűrített gáz-gőzelegyet olyan abszorbeáló eljá­rásnak vetjük alá melynél az említett dús frakció abszorbeálódik és egy so­vány, főleg hidrogént és metánt tartal- 60 mazó gáz marad vissza — hogy to­vábbá az abszorbeálással elkülönített könnyű gőzöket polimerizált termék termelése céljából polimerizáló körül­mények hatásának vetjük alá mlg a 65 visszamaradt sovány gázt vagy egy ré­szét olyan körülmények között melyek e gázt hőhordozóként való használatra alkalmassá teszik az átalakítandó szén­hidrogéngőzökhöz keverjük. 70 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a benzin forr­pontszakaszába eső és az ennél nehe­zebb gőzök elkülönítése után sűrített gáz-göz-elegyet abszorbeáló szer hatásá- 75 nak vetjük alá az ezáltal dúsított ab­szorbeálószerből még nyomás alatt heví­téssel a hidrogént és metánt tartalmazó sovány gázrészt kiűzzük, majd újabb, ugyancsak nyomás alatt végzett heví- 80 téssel a dús gázrészt hajtjuk ki, e dús gázrészt polimerizáló körülmények kö­zött felhevítjük majd a polimerizáló kezelés termékeit lehűtjük a folyékony részeket elkülönítjük, a gázalakú része- 85 ket pedig az abszorbeáló szakaszba ve­zetett termékekhez keverjük. 3. A 2. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy az abszorbeáló közegből hevítéssel kiűzött hidrogén- 90 és metántartalmú gázt az abszorbeáló munkaszakaszban elkülönített sovány gázzal egyesítjük. 4. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja me­lyet az jellemez, hogy az abszorbeáló 95 munkafokozatban elkülönített, főleg hidrogénből és metánból álló sovány gázt a rendszerből elvezetjük, míg az ugyanott elkülönített dús gázt újból a rendszer átalakító behatásainak vet- 100 jük alá. 5. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a szénhidro­géngőzöket olyan gyorsan hevítjük fel 480° fölötti hőfokra, hogy a felhevítő- 105 zónában számottevő bomlás még ne lépjen fel, az így felhevített gőzöket nem folyékony, kb. 540° fölé hevített szénhidrogénekkel keverjük, s ily mó­don a felhevített gőzök bontását idéz- no zük élő, a keletkezett gőz-gáz-elegyet a bontótérből kivezetve, belőle konden­záló behatással a benzinszerű motor­hajtó-anyagok forrpontszakaszába eső és magasabb forrpontú termékeket fo- 115 lyós állapotban elkülönítjük, a benzin

Next

/
Thumbnails
Contents