118192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok átalakítására
118192. 3 , a (42) tartályból a (43) csövön át a (44) abszorbeáló készülékbe jut, melyen keresztül alkalmas abszorbeálóközeget, pl. nehéz benzindesztillátumot körfolyamatban 6 vezetünk át; ez a bonzindesztilláLum a (46a) vezetéken át lép be, míg a dúsított benzindesztillátum a (47) csövön át nyomás alatt lép a (48) tartályba, mely stabilizátorként működik s amelyben a köny-10 nyen abszorbeált gázok és gőzök, mint hidrogén, metán, etán s'tb. gázalakbam szabadulnak ki, míg a nehezebb alkatrészek a folyékony maradékban maradnak viszsza. Ez a maradék a (49) csövön át a 15 valamivel magasabb hőmérséken és/vagy alacsonyabb nyomáson tartott (50) desztilláló-berendezésbe jut, ahol a (44) abszorbeáló berendezésben felvett többi terméket, mint propánt, propént, bu-20 tánt, butént, pentánt, pentént, stb. kiűzzük; ezeket a gőzöket már most vagy közvetlenül az (51) csövön át az (52) polimerizál ó-bere ndezésften, vagy előbb még az (53) kompresszoron keresztül is vezetjük, 25 mely utóbbi a nyomást még kissé növeli. E dús frakció az (52) polimerizáló-berendezésben polimerizálódik s a polimerizálógőzök innen az (54) csövön át az (55) kondenzátorba jutnak, melyből a koniden-30 zált, polimerizált termékek az (56) tartályba kerülnek. Az (52) polimerizáló berendezés tetszés szerinti szerkezetű lehet s minden alkalmas nyomás, vagyis kb. 210 kg/cm2 -ig terjedő nyomást is alkalmazha-35 tunk benne. Az (55) kondenzátorban nem kondenzálódott igázt, mely kismennyiségű polimerizálható gőzöket és a kondenzálást elkerült egyéb gőzöket is tartalmaz, az (57) csövön és esetileg az (58) nyomás-40 csökkentő szelepen át a (43) csővezetéken keresztül a (44) abszorbeáló-berendezésbe vezetjük vissza, melyben a könnyű gőzöket visszanyerjük. A sovány gáz a (48) stabilizáló tartály-45 ból a célszerűen a (61) csőbe torkolló (60) csőbe jut. A (61) cső a (44) abszorbeáló berendezésből vezeti el a sovány gázt. A (61) csőből a szükségnek megfelelő gázmennyiséget a (62) csövön és 50 (27) hőcserélőn keresztül a (15) kamrába vezetjük. A helyett, hogy a hőhordógáz egész mennyiségét vezetniük át a (10) túlhevítőm, külön túlhevítőt alkalmazhatunk a gáz 55 Sizámára s a gázt az olajgőznél magasabb hőfokra hevíthetjük, miként ezt az 1,842.319. sz. amerikai szabadalom leírása ismerteti. A hőhordógáz mennyisége tág határok között módosítható; kedvező eredmények érhetők el az olajgőz súlyának 60 egy negyedétől kétszereséig terjedő menynyiségű gáz alkalmazásával. A felvett könnyebb gőzöktől az (50) desztilláló-berendezésben megfosztott forró abszorbeáló közeg a (64) csövön át a (65) 65 hőcserélőbe jutva, lehűl s ezután a (46a) csövön keresztül a (44) abszorbeáló készülékbe tér vissza. A felszaporodó abszorbeáló közeg fölöslegessé váló mennyiségét csapos csövön át lecsapolhatjuk s a (42) 70 tartályban felgyülemlő szénhidrogénnel egyesítve, a szokott módon raffinálhatjuk. Ennek a munkamódnak az az előnye, hogy a hőhordozóként visszavezetett gáz nagyobb fajmelegű, mint a kivont nehe- 75 zebb alkatrészek; emellett a sovány gáz gyakorlatilag mentes az olyan alkatrészektől, melyek a tekintetbe jövő hőmérsékeken bomlást szenvednének, úgyhogy ennek folytán a túlhevítő csöveinek el szennyez ődé - 80 séíből eredő üzemzavarok csak igen ritkán lépnek fel. A 2. ábrabeli berendezés (10) túlhevítőjében egy későbben még bővebben ismertetendő, polimerizálható alkatrészekben dús 85 gázt a polimerizálódást kedvezően befolyásoló körülmények között hevítünk fel. Az így felhevített gőzöket a (10) túlhevítőből a (11a) nyomáscsökkentő szelepes (11) csövön keresztül a (12) keverőtartályíba ve- 90 zetjük. Egyidejűleg a (13) csövön átalakítandó olajat vezetünk a (14) csőkígyóban, ebben forrásig hevítjük és a (15) kamrában elgőzösítjük. Az elgőzösítés támogatására 95 a (15) kamrába a (16) csövön át egy később ismertetendő forrásból eredő gázt is vezethetünk be. A (15) kamrából a gáz-gőzelegy a (18) csövön át a (19) csőkígyóba jut, ahol közvetlenül a kezdő bontás hő- 100 foka alatti, pl. 510—565°-ra vagy e fölé túlhevítjük. A túlhevített elegy a (19)csőkígyóból a (20) csövön át a (12) keverőkamrába lép és ebben keveredik a (10) csőkígyóben felhevített gázzal. A keverék 105 a (12) kamrából a (21) reakciótérbe kerül, melyben a reakció a kívánt mérvig végbemegy. E térben a (14) csőkígyóban létesített gőzök könnyebb termékekre hasadnak, többek között a benzin forrpont- 110 szakaszába eső forrpontú, másrészt ezeknél alacsonyabb forrpontú termékekre, továbbá gázokra, mint .pl. etánra, metánra és hidrogénre. A reakciónak kívánt mérvű lezajlása után a termékeket a (21) reak!- 115 ciótérsből a (22) csövön át a (23) frakcionáló berendezésbe vezetjük s ebben frakcionáltan kondenzáljuk. A kondenzált
