118190. lajstromszámú szabadalom • Dara-, derce- és terménytisztító gép és eljárás az üzeméhez

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118190. SZÁM. X/Í. OSZTÁLY. — M. 10752. ALAPSZÁM. Dara-, derce- és terménytisztitógép és eljárás annak üzeméhez. Maier Ottó vezérigazgató, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi március hó 27-ike. Az ismert rázószitával és légárammal dolgozó dara-, derce- stb. tisztítógépek­nél a tisztítólégáramot a rázószita két hosszoldalán, azaz az anyag haladási irá-5 nyára merőlegesen vezetik a szita alá, a levegő tehát az anyag haladási irányára merőlegesen áramlik be. Ezen üzem­eljárásnak, tapasztalat szerint, az a hát­ránya, hogy a légáram a szita két hossz-10 oldalának szélén haladó anyagot a szita közepe felé fújja, minek folytán a szita széleit kevés, sőt semmi anyag sem bo­rítja, viszont a szita közepe felé az anyag­réteg magasabb. Ez rendkívül kedvezőt-15 len az anyag egyenletes tisztítása szem­pontjából, mert a kevéssé borított széle­ken könnyebben, tehát több levegő áram­lik át, amely ennélfogva még jobb, nehe­zebb anyagot is felvisz az átcsapatba, 20 míg a vastagabban borított rétegeket a nagyobb ellenállás folytán kevésbé jól tudja az ott nehezebben átmenő levegő ^tisztítani. Ennek eredményeként az át­* csapat részben még jó, a tiszta anyaghoz 25 illő termékeket is tartalmaz, viszont az áteső tiszta anyagban még oda nem illő silányabb termékek is maradnak. Még kedvezőtlenebb a helyzet a kettős daratisztítóknál, melyeknél két, egymás-80 sal párhuzamos rázószita van egy közös állványba építve. Ezeknél a középen, a két rázószita közti hosszban, a levegő nehezebben tud beáramlani, mint a sziták külső, szabad oldalain. Ennek következ-35 tében a szitán végigmenő anyagréteg még egyenlőtlenebb vastagságú s a tisztítás még kedvezőtlenebb. Fokozza a hátrányt még az a körülmény is, hogy a gépnek a két rázószita közti része nehezen köze­líthető meg, ott por és piszok ülepedik 40 le, melyet a beáramló levegő azután az anyagba visz. Mindezeket a hátrányokat a találmány szerinti üzemeljárás, illetve az annak fo­ganatosítására való gép kiküszöböli. Ez 45 az üzemeljárás lényegében abban áll, hogy a tisztítólégáramot az anyag haladási irá­nyában és/vagy ez iránnyal ellenkező irányban — a szita teljes hosszában és teljes szélességében — szabadon vezet- 50 jük be a szita alá, és a szita fölött, a szita teljes hosszában és teljes szélességében, szabályozható módon vezetjük ki. Az ezen eljárást foganatosító gép pedig az eddigi ilyen gépektől abban különbözik, 55 hogy a találmány szerint oly rázószek­rénye van, mely a két hosszoldalán (azaz az anyag haladási irányában fekvő olda­lán) zárt és az anyagnak a befolyási végén és/vagy kifolyási végén, a szita "alatt, elő- 60 nyösen ennek teljes szélességére kiterjedő, a tisztítólégáram bevezetésére való nyí­lással ellátott, és melynek a szita fölött, annak teljes hosszában elrendezett és tel­jes szélességére terjedő légeivezetőnyílásai S5 és azoknak a szita hosszirányában való átáramlási keresztmetszetét szabályozó szervei vannak. Ezzel elérjük azt, hogy a szitának a tisztítandó anyaggal való borítása a tel- 70 jes szélességben egyenletes magasságú réteg marad s így elkerüljük az egyenlőt­len tisztítást. A rajz a találmány szerinti üzemeljárás foganatosítására való, ugyancsak a talál- 75 mányt képező gépnek főleg daratisztí-

Next

/
Thumbnails
Contents