118162. lajstromszámú szabadalom • Csomagoló-, burkoló- és tartályanyag, valamint eljárás annak előállítására
2 118162. jük. Ugyancsak e fogalom alá tartoznak a töményített kaucsukoldatok, illetve emulziók, mint latex, revertex stb. valamint műkaucsuk oldatai és emulziói is. 5 A rostos kiindulóanyagot vízben iszapoltan alkalmazhatjuk, úgyhogy a sók és kaucsukanyagok fent említett adalékait, pl. a papírgyártásnál a foszlatógépben adhatjuk hozzá. Az adalékanyagokat 10 hozzáadhatjuk azonban a papír-, kartonstb. gyártás bármely más állapotában is, melynél a rostanyagok vízben elosztott állapotban vannak. Az adalékot a rostanyaghoz akkor is 15 adhatjuk, amikor az egyes rostok a víz egy részét már leadták és bizonyos összefüggésben vannak egymással. Ez alatt értendő pl. az anyagoknak a papírgépen való hozzáadása, ahol az egyes rostok a 20 papírgép szitáin már bizonyos mértékig összeíüg'gnek egymással. Végül lehetséges, hogy bármely módon elkészített pap±rt vagy kartont, vagy hasonló anyagot kezeljük az adalék-25 anyagokkal. Előnyös, ha csomagolóanyag előállításánál az enyvezést, gyantázást stb. mellőzzük vagy legalább messzemenően csökkentjük, hogy az anyagnak nyitott li-30 kacsai legyenek és ezáltal az impregnálóanyagokat könnyen felvehesse. Miként már említettük, a rostos kiindulóanyagot úgy is kezelhetjük a találmány szerint alkalmazott anyagokkal, 35 hogy az adalékanyagokat a vízzel iszapolt kiindulóanyagokhoz adjuk hozzá. Ha a rostos kiindulóanyag az előmunkálatok folyamán már bizonyos mértékig elnemezesedett s így pl. már bizonyos mértékben szabadon függően is összetart, vagy akkor is, ha ínég pl. szitával vagy szalaggal alá kell támasztani, a kezelőanyagokat úgy is rávihetjük, hogy a mozgópályát oly fürdőbe mártjuk, mely 45 ily anyagokat tartalmaz, vagy az anyagot rákenjük, rápermetezzük stb. Különösen előnyösnek bizonyult, ha a kezelőanyagokat a rostanyagpályára pl. a papírgépnél oly időpontban visszük rá, 50 amikor a rostos anyag a víz egy részét már elvesztette. Ha a rostos anyag vulkanizálható anyagokat tartalmaz, előnyösnek mutatkozott, ha az anyagot magában ismert mó-55 don pl. kénmonoklorürrel hidegen vulkanizáljuk, pl. úgy, hogy a kaucsukkal vagy hasonlóval impregnált rostanyagszalagot kénmonoklorürfürdőn át vezetjük vagy a vulkanizálóanyag gőze, köde stb. hatásának tesszük ki. ^ Előnyösnek bizonyult továbbá, ha a szárított és egyébként is elkészített anyagot még további melegsajtolásnak vetjük alá, pl. meleg simítósajtolóhengeren futtatjuk át. Ezáltal az anyagnak a ros- 65 tokon való egyenletes elosztását és jobb behatolását érjük el, valamint növeljük az anyag átnemeresztő képességét. A következőkben a találmány szerinti eljárás kiviteli példáját ismertetjük anél- 70 kül, hogy a találmányt erre korlátoznánk. 15—18%-os sót tartalmazó karslbadi ásványvízoldatot készítünk. Mint ismeretes a természetes karlsbadi ásványvíz sótartalma literenként 1.5 g Na2 C03 , 75 2.5 g Na2 S04 , 0.19 g K2 S04 , 0.73 g MgS04 , 1 g NaCl, 0.012 g MgCl2 , 1.2 g CaCl2 , 0.17 g MgCOa és 0.32 g CaC03 , úgyhogy ezt némileg be kell sűríteni. Ily oldatot a sók oldásával is előállíthatunk. Ezt az 80 oldatot a papír- vagy papírlemezgyártás bármely szakaszában hozzáadjuk a rostanyaghoz, előnyösen a papírpályára permetezzük, mielőtt az a papírgép első szárítódobjára jut. 85 Az ehhez szükséges berendezést pl. úgy állítjuk be, hogy a kész papíros m2 -ként mintegy 10—lo g sót tartalmazzon. Ha kaucsukot vagy hasonlót is alkalmazunk, előnyösen mintegy 5—10%-os 90 iatexoldatot viszünk be a rostanyagpályába ; az adagolókészüléket vagy keverőberendezést úgy állítjuk be, hogy a kész papír m2 -ként mintegy 5—10 g kaucsukot tartalmazzon. 95 Ha nem alkalmazunk sókat, célszerű nagyobb mennyiségű kaucsukot adagolni, pl. 10—20 g kaucsukot m2 -ként. Az adalékokat foszlatógépben vagy hasonlóban is adhatjuk az anyaghoz, 100 ellenben ekkor tekintetbe kell venni, hogy az adalékanyagok egy része a vízben marad és ezzel eltávozik, tehát a rostok csak egy részét veszik fel. A találmány szerinti termék jól bevált 105 élelmiszerek csomagolására, mert a papírban lévő sókat az élelmiszerekben mindig jelenlévő víz kioldja, úgyhogy az élelmiszer külső felületét aránylag tömény sóoldat veszi körül. Ezáltal egy- IK részt a csirák nem fejlődhetnek ki, illetve elhalnak, úgyhogy az élelmiszerek állékonysága, illetve raktározhatósága többszörösére emelkedik. Másrészt a sók, miként azt megállapították, behatolnak az HÍ élelmiszerekbe, amivel, különösen a hús
