118161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőszén és ehhez hasonló anyagok lepárlására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 118161. SZÁM. IV/h/1. (Il/'e.) OSZTÁLY. — L. 7152. ALAPSZÁM Eljárás kőszén és ehhez hasonló anyagok lepárlására. Laudon Pierre mérnök, Paris. A bejelentés napja 1936. évi július hó 8-ika. A kőszén lepárlása világítógáz termelésénél exoterm folyamat. A lepárlókamrákhevítésének egyedüli célja, hogy a lepárlandó tömeget a lepárláshoz szükséges minimális hőmérsékleten tartsák. A kőszénnek zárt készülékben való, gyakorlatilag használt, hevítése külső csatornákon át történik, amikoris a felhasznált hőmennyiség nagyobbik része, a falakon át való hőátadás, továbbá a már lepárolt anyagrétegen át az anyag belsejének a szükséges hőfokra való felhevítésének a lassúsága folytán hősugárzás, továbbá a füstgázokkal távozó hőmennyiség alakjában veszendőbe megy. Az ismert függélyes rendszerű lepárlóberendezéseknél a felhasznált hőmennyiségnek 20%-nál kisebb része frodítódik a lepárlásra. A találmány értelmében a tüzelőanyag e tekintélyes tékozlását kiküszöbölhetjük. A találmány oly eljárás kőszénnek vagy ehhez hasonló anyagoknak a lepárlására, függélyes rendszerű és folytatólagosan működő retortában vagy kamrában, mely retortában vagy kamrában folyik le a lepárlási maradványként tüzelőanyagot adó kőszénnek vagy egyéb szilárd anyagnak a lepárlása, melynél a lepárláshoz szükséges hőmennyiséget a retorta vagy kamra belsejében a tüzelőanyag kis részének az elégetésével állítjuk elő. A mellékelt rajz a találmány közelebbi magyarázatára szolgál. Az . 1. ábra kapcsán a találmány elvét magyarázzuk el, a > 2. ábra a találmány példakénti kivitelére való berendezést vázlatosan mutatja. Az 1. ábrán felülről lefelé haladva az 40 (a) öv a lepárlandó tüzelőanyagot, a (b) öv a lepárlás alatt lévő tüzelőanyagot és végül a (c) öv az eltüzelhető lepárlási maradványt jelenti. Hogy a lepárláshoz szükséges hevítést 45 elérjük, a (c) öv felső részében a retorta falában kialakított (f) nyílásokon át folytatólagosan oxidáló hatású gázt (oxigént, levegőt, levegő és oxigén vagy pedig egyéb oxidáló gáz keverékét) oly mennyi- 50 ségben vezetünk be, mely a lepárláshoz éppen szükséges hőmennyiség fejlesztésére elegendő. A bevezetett oxidáló gázt kisebb vagy nagyobb nyomáson vezetjük be, mely nyomás függ a retortában 55 fennálló belső nyomástól, a lepárlási tüzelőanyagmaradvány természetétől, továbbá a retorta méreteitől. Az oxidáló hatású gáz a lepárlás éghető maradványával reakcióba lép, minek 60 folytán a retorta belsejében hő fejlődik, mely a készülék belsejében az égési gázok révén előbb a lepárlási övben, majd a még le nem párolt tüzelőanyaghoz tovavezetődik és a lepárlást létrehozza és 65 fenntartja. Az effajta eljárás a jelenleg használatos külső tüzelésű kamrákat hőgazdasági szempontból messze felülmúlja és a lepárlás foganatosításához eddig szükségelt 70 tüzelőanyag több mint kétharmad részének a megtakarítására vezet. A lepárlandó anyag az eljárás folyamán egéisz tömegében, nem pedig csupán a kamra falán át lesz hevítve. A lepárlás 75