118159. lajstromszámú szabadalom • Antennaalakzatok rádiócélokra előnyösen minden oldalú földsugárzással

Megjelent 11)38. évi június lió 1-én. VA0TAS KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118159. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 6992. ALAPSZÁM. Antennaalakzatok rádiócélokra előnyösen minden oldalú földsugárzással. C. Lorenz Aktiengesellscliaft gyári cég- Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1935. évi november hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi január hó 12-ike. Ismeretes, függőleges dipólust % ma­gasságban a villamos föld fölött elren­dezni, hogy ezzel a földsugárzást a tér­sugárzáshoz képest inkább előnyösítjük. 5 Ennél célszerű is lehet, a X/4 távolságtól valamivel eltérni, hogy árbócköltségeken takarítsunk. Azonkívül ismeretes, ily el­rendezéseknél a dipólusként rezgő darab alsó felét a földig vezetni és ott gerjesz­,0 teni. A 4. ábra ily berendezés példaképeni kivitelét tünteti fel. A dipólus felső fele több drótból áll, míg alsó fele egy egy­szerű vezető. A dipólus középső részébe az (Lx ) önindukcióscséve van beépítve. 5 A dipólus felső részét képező (Do) drótok az árbocon kívüli tartókon vannak ki­feszítve, hogy az árbóc és a feszültség­vezető részek közötti túlnagy megközelí­tését meggátoljuk. 0 Ennél az ismeretes berendezésnél a táplálást nem az áramerősségi duzza­dáscsomóban végzik, azaz az (Lx ) ön­indukcióstekercsben, hanem feszültség­gerjesztéssel alulról. E célból az (E) ger-5 jesztődrót van, mely hangolt (K) körön át a földre van fektetve. Az energiát az (F) vezeték vezeti, mely a kör (L2 ) ön­indukciós tekercs egyrészére van csatolva. Az alsó dipólusrész kapacitásának na-0 gyobbítására és ezzel előnyösebb feszült­ségelosztás elérésére a dipólus alsó részén a (C) kapacitásfelület van, mely pl. az árbocon megfelelően vezetett drót. Ily berendezésnél kiadódó áramelosztás 5 az 5. ábrán szakadozott vonalakkal van feltüntetve. A találmány a leírt berendezés tovább­fejlesztése, melynek lényege, hogy min­den oldalú földsugárzás elérésére oly antennaalakzatnak földig érő önrezgő 40 árbóc van elrendezve, mely a föld felőli végén gerjesztődik és oly dipólusként működik, melynek rezgéssúlypontja a földtől negyedhullámhossznyi, vagy ettől legfeljebb 30%-kal eltérő távolságban 45 van. A rezgőárbócoknak egyik kiviteli alak­ja, az ismeretes úgynevezett Blow—Knox antenna. Ez a földtől szigetelve felállított, hullámhosszra hangolt és alsó végén ger- 50 jesztett árbóc. Hogy kedvező áramelosz­tást érhessünk el, a sugárzási diagramm szempontjából a Blow—Knox antenná­nál az árbócmagasságnak kb.0.6 X-nak kell lennie, ha a huállmhosszat X-val 55 jelöljük. A földről gerjesztett dipólusnak az az előnye, hogy az árbóc alacsonyabb lehet, mint különben. így többnyire elég 0.4 X hossznyi magasság. Ez nemcsak a költségek csökkentése miatt előnyös, ha- 60 nem a repülőgépforgalomnak, a magas árbocok által való veszélyeztetése miatt is fontos. Az önrezgő árbóc alkalmazásá­nak mindenek előtt az az előnye, hogy a berendezés lényegesen olcsóbb, mint 65 az eddig ismeretes berendezések bár­melyike, mivel tudvalevőleg a vasárbóc lényegesebben olcsóbb, mint a faárbóc, vagy a fa- és vasárbóc kombinációja, melyet abban az esetben lehetne előállí- 70 tani, ha az árbóc alsó részét vasból, a felső részét pedig fából készítenénk. A találmányt a következőkben magya­rázzuk meg : Az 1., 2. és 3,. ábrák az új berendezés egy- 75 egy kiviteli példáját tüntetik fel A

Next

/
Thumbnails
Contents