118121. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos vízbontókészülék, központosan elrendezett elektródákkal
szóval a (3) és (4) elektródák elektródalemezeinek átmérői összegben, egyenlők az (1) elektróda átmérőjének kétszeresével. Mindegyik elektróda mindkét elek-5 trodalemeze alsó végén a villamosan vezető anyagú (7) fenék útján van egymással összekötve, míg az elektrodalemezek felső végei gyűrűalakú (8) és (9) karimákban végződnek. Az ily módon keletkezett 10 elektródák mindegyikének a 4. ábrában feltüntetett alakja van. A 2. á'brabeli (5) és (6) diafragmák hasonló alakú (10) hordozókban úgy vannak megerősítve, hogy azoknak a fent leírt 15 elektródák egymásbatoláisa után képezett közterekben azonos, a (11') nyilakkal jelzett magasságuk van. A diafragmák (10) hordozói ennek megfelelően teljes faltiak és a folyadékot át nem bocsátó anyagból 20 készültek. Az elektródafelüleínek ezekkel a folyadékot át nem bocsátó hordozókkal szemben fekvő részei gyakorlatilag hatástalanok. Ezzel elérjük azt, hogy dacára annak, 25 hogy a bipolárisan kapcsolt elektródák a példaként felvett esetben fokozatosan alacsonyabbak, az unipolárisán kapcsolt (1) elektróda tengelyirányában minden egyes elektródapárnak az elektrolízishez egyenlő 30 nagy, hatásos elektródafelületei vannak. A 3. ábra olyan diafragmát mutat, amelynél jobb áttekinthetőség végett a diafragmaszövetet elhagytuk. Az ábra szerinti diafragma két áttört falú, üreges hen-35 gerből alkotott diafragmahordozó, melynek (8') ós (9') karimái vannak. A két hengert, úgy mint azt fent az elektródákkal kapcsolatban ismertettük, alul a (T) lemez köti össze egymással. 40 A (8, 9) és (8', 9') karimákat, valamint a (2) fedőlemezt a (12, 12') szigetelőrétegek közbeiktatásával helyeztük egymásra, úgy hogy azok az egyes elektródákat és diafiiagmáíkat hordozzák. A (8, 9) ós (8', 9') 45 karimákban, valamint a (2) fedőlemezben és a közbenső (12, 12') tömítésekben (13) és (14) furatokat alkalmaztunk, melyek a keresztmetszetben U-alakú egyes elektródaterekkel, mint a fejlődő gázok elvezető 50 csatornái összeköttetésben állanak. A (13) és (14) csatornákat lefelé a külső, illetőleg a belső eletkródatérbe torkoló (15) és (16) csatornával kötjük össze, amely a gázokkal elragadott elektrolitrészecskéket az 55 elektródatérbe visszavezeti. Amint az 1. ábrából látható, úgy a belső (9, 9') karimák, mint a külső (8, 8') karimák nagyobb számú (13) és (14) gázelvezető csatornákkal láthatók el, amivel a gyors és kényelmes gázelvezetést biztosíthatjuk. 60 Az (1) ós (17) csatlakozó elektródákhoz vezetett villamos áram behatása következtében ezeken az elektródákon polaritásuknak megfelelő gáz, fejlődik ki, mely az egyes cellákban lévő elektroliten való át- 65 haladás után eléri a legközelebbi bipolárisan kapcsolt elektródát. A legközelebbi elektródának a csatlakozó elektródával szemben fekvő felületén, az unipoláris elektródához viszonyítva ellentétes gáz 70 keletkezik. így pl. a 2. ábrabeli megoldásnál az (1) csatlakozóelektródán pozitív polaritás van, úgy hogy azon oxigén, míg a bipoláris (3) elektródának szembeni'ekvő oldalán hidrogén keletkezik. Ugyanennek 75 az elektródának külső oldalán, annak bipoláris kapcsolása következtében oxigén keletkezik. A most leírt módon dolgozik valamennyi, az áramot hozzávezető elektródák közt fekvő, bipolárisan kapcsolt 80 közbenső elektróda. A találmány szerinti elektrolitikus vízbontó készülék úgy alacsony, mint nagynyomású üzemben is használható. Alacsony nyomású üzemben a külső, csak 85 egyik oldalán kihasznált (17) elektródának megfelelő erősre való méretezésével a kiil ön fürdőtartányt megtakaríthatjuk. Ebben az esetben az áram bevezetése végett célszerűen az áramforrásnak egyik, 90 pl. negatív sarkát a (17) elektródával, másik sarkát a (2) fedők;mezzel kötjük össze. A legkülső (17) eletkróda, melynek alakja hasonló a bipolárisan kapcsolt (3) és (4) közbenső elektródák alakjához. 95 mint az áramot csatlakoztató elektróda., tehát mint unipoláris elektróda dolgozik. Ezen az elektródán tehát, úgy mint az ugyanezen vízbontó másik, az áramot csatlakoztató elektródáján, csak 10t egyféle gáz keletkezik. Az áramot a (2) fedőlemezbe a (8), illetőleg (8') karimákon át vezetett (18) csavarorsókon, mint áraimihozzávezetéseken vezethetjük. A belső (9), illetőleg (9') ka- 10E rimákon átmenő (19) nyíláson át az üzemközben felmelegedett levegő a belső térből eltávozhat, amivel a melegnek a (20) térben fellépő torlódását meggátolhatjuk. U! A találmány szerinti vízbontókészülék azonban egy másik tartány belsejében is elhelyezhető ós ea esetben a. vízbomitókészüléket a külső tartányba bevezetett folyadékkal, célszerűen magával az elektro- 11; Hittel hűthétjük.
