118108. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos cella

Megjelent 1938. évi május hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118108. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 8817. ALAPSZÁM. Fényelektromos cella. N. V. Philips* Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ben (Németalföld.) A bejelentés napja 1936. évi augusztus hó 3-ika. Németalföldi elsőbbsége 1935. évi augusztus hó 5-ike. A találmány gáztöltéssel, fényelektromos katódával és anódával ellátott fényelektromos cella. A gáztöltés tudvalevőleg a fényelektromos katóda révén emit-5 tált elktronáramnak a cellában való erősítésére való. Az emittált elektronok ugyanis ionizálják a cellában levő gázt, melynek nyomása oly kicsiny, hogy az elektronok szabad úthossza az elektródaíO távolság nagyságrendjével egyenlő. Az iónizálással létesített szabad elektronok és pozitív iónok az emittált elektroháramot erősítik. Ha e cellákban oly fényelektromos 15 elektródákat alkalmaznak, melyeknek sóréteghez adszorbeált alkali-fémrétegük van, gyakran adódik az a hátrány, hogy az érzékenység rövidesen a cellák első üzembevétele után jelentékenyen csökken, 20 ami gyakorlatilag nagy nehézségeket okoz. A találmány célja, hogy ezeket a hátrányokat és az érzékenység csökkenését kiküszöbölje, vagy legalábbis jelentékeny 25 mértékben elhárítsa. A találmány szerint e célból az anódát a katódához képest úgy rendezzük el, hogy az anódától a katóda hatékony felülete nem látható vagy csak részben lát-30 ható. Kitűnt, hogy az érzékenység csökkenését legalábbis nagyrészt elkerülhetjük azzal, hogy a villamos mezőeloszlás következtében a megvilágított katódarészt a gáztöltés iónizálásánál létesített 85 pozitív iónok lehetőleg kis része éri. Hosszú hasznos élettartam elérésére tehát nem kell a mezőt lehetőleg egyenletesen elosztanunk, mint ahogy ezt eddig tették, hanem a mezőeloszlást szándékosan úgy választjuk, hogy a pozitív iónok, ameny- 40 nyire csak lehetséges, a meg nem* világított vagy kevéssé mégvilágított katódarészek felé vonzódjanak. Ilyen nem-egyenletes mezőeloszlást egyszerűen előidézhetünk, ha az anódát a 45 katódához képest az említett módon rendezzük el. A katóda hatékony felülete pl. ismert módon konkáv lehet és a katódát vt pl. félhengeres fémlemezből állíthatjuk elő, melynek belső oldalán fényei ektro*- 50 mos rétegből való bevonat van. Az anóda ekkor két rúdalakú szervből állhat, melyeket a bemenőnyílás mindkét oldalán és a katóda függőleges széleivel párhuzar mosan rendezhetünk el. Az anódából ki- 55 induló erővonalak ekkor főleg a katóda szélei felé irányulnak, úgyhogy a pozitív iónok főleg a katóda szélrészeire csapódnak. Az e részeken levő fényelektromos réteg sérülésének nincs befolyása a ka- 60 tóda érzékenységére vagy pedig csak csekély befolyása van. Konkáv hatékony felületű katóda esetén az anóda a katódát lezáró, képzelt sík ugyanazon oldalán is lehet, mint a katóda. 65 A találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példák vázlatai kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra a, találmány szerinti fényelektromos cella nézete, a 2. ábra ia cella ka- 70 tódájának és anódájánaik nézete, a 3. ábra