118106. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső, ily csövet tartalmazó berendezés, valamint eljárás e katódsugárcső alkalmazására

alkalmazunk, melynek vastagsága a 0.1 mm értéket meg nem haladja és nem nagyobb, mint 20/u. Kitűnt, hogy a találmány szerinti be-5 rendezéssel oly képet kapunk, melynek felületi fényessége cm!2

-enként néhány nemzetközi gyertya és így néhány százszor nagyobb, mint a fluoreszkáló er' nyőjű katódasugárcsővel kapott kép fé-10 nyessége. E nagy felületi fényesség lehetővé teszi, hogy a fémhártyán kapott képet optikai rendszerrel' jélentókenyen nagyítsuk. Ha feltesszük, hogy az optikai rendszer 90"/o fényveszteséget idéz elő, 15 mégis kb. tízszeres lineáris nagyítás lehetséges. Ha pl. 6X9 cm-es képből indulunk ki, vetítéssel 60X90 cm nagyságai képet kaphatunk. A találmány szerinti cső alkalmazásá-20 val továbbá azt az előnyt érjük el, hogy az ernyőnek katódasugárnyalábbal talált mindegyik pontjában a kisugárzott fény közel fehér és nem zöld vagy sárga, mint a szokásos fluoreszcenciaernyőknél. Ha 25 kívánatos, katódapugárcsövos berendezésnél a, találmány szerint a kép vetítéséhez oly zöld szűrőt alkalmazhatunk, mely az ernyőnek az alaphőmérsékleten túlsúlyban levő vörös sugarait elnyeli. 80 A találmány szerinti cső alkalmazásánál elért hatásfokot egyebek között annak köszönhetjük, hogy lehűlés közben is az ernyőnek katódasugárnyalábbal talán mindegyik pontjából szakadatlan fény-35 sugárzás megy végbe, ellentétben az ismert csövekkel, melyeknél lemezen elrendezett, finom eloszlású anyag izzik. E csöveknél annak révén, hogy az izzó részecskék valamely alsó réteggel érint-40 keznek, az e részecskékben fejlődő hő gyorsan vezetődik el. Ennek folytán a. fénykisugárzás a találmánnyal lehetővé tett fényességet el nem érheti és a hatásfok sokkal kisebb. Sőt, ha sikerül az alsó 45 réteghez való hővezetést, mely réteg az ismert csöveknél a részecskéknek a vetítési síkban való szétterítésére szükséges, minimumra csökkenteni, az ernyő a kisugárzott energia oly mennyiségét 50 nyeli el, hogy rövidesen oly hőmérsékletűvé válik, melyet ki nem bír, vagy amelynél igen zavaró fénykisugárzás adódik. A találmánnyal elérhető hatásfok (Wattonként kisugárzott fénymeny-55 nyiség) a gáztöltés nélküli izzólámpa hatásfokával hasonlítható össze és ugyanolyan nagyságrendű, mint a szokásos katódsugárcsövekkel elért' hatásfok, azaz Watt-ónként kb. 1 nemzetközi gyertya. A fluoreszkáló ernyőkkel dolgozó 30 szokásos csövekhez képest a nagy haladás egyebek között abban van, hogy a katódasugárcsőhöz vezetett energiát sokszorosan erősíthetjük. Ezt legcélszerűbben úgy foganatosíthatjuk, hogy nagyobb 65 anóda- és ernyőfeszültséget és nagyobb áramerősségeket is alkalmazunk. Az anóda ós az ernyő számára előnyösen kb. 10.000 Volt (azaz 8000—12000) nagyságú feszültségeket alkalma-zunk. E nagy fe- 70 szültségek ós a létesülő iónképződés folytán a találmány szerinti katódasugárcsőben közvetett hevítésű katóda alkalmazása néha nehézséggel járhat. Ily esetben igen előnyösnek mutatkozott közvet- 75 len hevítésű katóda alkalmazása. E cél hói pl. wolfram- vagy tóriumkatódát h asználhatünk. Megemlítendő, hogy 'lemezalakú ernyő helyett néha előnyösen oly ernyőt alkal- 80 mazhatunk, mely párhuzamos, vagy pedig ráccsá font, vékony, pl. 10/u átmérőjű drótokból áll. A találmány szerinti cső" ernyője pl. 6X6 cm2

felületű és 6/u vastagságú lehet. 85 Azt a sebességet, mellyel a katódasugárnyalábnak az ily ernyőt letapogatnia kell, a másodpercenként bemenő képek és a képek letapogató sorainak száma szabja meg. 0.3 mm átmérőjű sugár- 90 nyalábbal célszerűen mp-enként 25 képet és képenként 180 sort tapogatunk le. Az említett példa esetén az ernyő alaphő mérséklete kb. 1500 Kelvin 1 KWmax bevezetett energia esetén a fényesség 95 cm2

-kónt kb. 12 nemzetközi gyertya, 1.5 KW energiánál pedig kb. 30 nemzetközi gyertya/cm5

. Az utóbbi esetben vetítéssel elégséges intenzitású 1 m2

-es képet kaphatunk. 100 A találmány szerinti berendezés további fontos előnye az a lehetőség, hogy aránylag kis átmérőjű katódasugárcsö• vekkel jöhetünk ki, mivel a képet nagyítjuk. 105 A találmány szerinti katódasugárcső alkálm|azásánál használt kapcsolás a fluoreszkáló ernyőjű katódasugárcsövek alkalmazásánál szokásos kapcsolásokkal teljesen megegyezhet. Az anóda és a 110 magasolvadáspontú anyagból való ernyő között célszerűen elektronokat gyorsító villamos mezőt alkalmazunk és az anódafeszültséget szükség esetén fokozzuk. A szükséges feszültségek, valamint a 115 fellépő röntgensugarak nem okoznak ne-