118045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcsövek getterezésére, ehhez való getterszerelvény és azzal ellátott kisütőcső

részének igen magas hőfokra való heví­tése. További hátrányuk ezeknek az eljá­rásoknak, hogy magának a getternek fel­hevítési folyamata időbelileg és hőfok 5 szempontjából nem volt mindig a kívánt pontossággal szabályozható és az örvény­áramos hevítés energiaszükséglete meg­lehetős nagy volt, főleg akkor, ha a get­tertartó fémlemezt, melynek mélyedésé­it) ben a pasztilla helyet foglalt, egyéb okok­ból kicsire kellett készíteni. E hátrányokat a találmány szerinti el­járásnál azzal küszöböljük ki, hogy a cső­ben elhelyezett getteranyagnak elpáro-15 logtatásához szükséges felhevítésére a csőben elhelyezett, kivezetéssel ellátott kü­lön getterfűtőtestet használunk, melyet a cső üzemen kívüli állapotéiban foganatosí­tott getterezés alkalmával rajta átvezetett 20 villamos árammal fűtünk. Ezáltal ugyanis lehetővé válik az, hogy getterezéskor csak a getteranyagot. illetve getterszerelvényt hevítsük fel és a cső többi alkatrészei {esetleg az egyidejűleg szintén fűtött ka-25 tóda kivételével) a vörösizzás hőmérséklete alatt maradjanak, másrészt pedig az, hogy a getter fűtését teljesen tetszésünk szerint szabályozzuk, úgy időbelileg, mint hőfok szempontjából. A találmány szerinti eljá-30 rásnál alkalmazott getterfűtőtest a benne keletkező Joule-meleget a getteranyagnak a köztük helyet foglaló villamosan szige­telő réteg közvetítésével nem sugárzás, hanem hővezetés rítján adja át és így a 35 getterpárologtatás energiaszükséglete is igen csekély. A találmány szerinti getterfűtőtest cél­szerűen lapos, pl. órarugóhoz hasonló, spi­rális alakú, és végei síkjára merőlegesen 40 vannak felhajlítva. Az ilyen spirálist, pl. archimedesi csigavonal alakjában, bifilá­risan is tekercselhetjük, minek előnye ön­indukciómentességén kívül az is, hogy mindkét vége egymás közelében, pl. az 45 alakzat közepetáján, lévén kivehetve, a villamos csatlakozás kényelmesebb és a felhevülés! viszonyok egyenletesebbek. A fűtőtest anyaga rendszerint magas olva­dáspontú fémdrót, célszerűen wolfram-50 drót és alakja a fentiektől eltérő, pl. mean­der-szalag, zegzugos stb. is lehet, mely alakzatok adott esetben csavarvonalala­kúra tekercselt wolframdrótból is állhat­nak stb. A fűtőtest drótja célszerűen szi-55 getelőanyaggal van bevonva, hogy az ilyen fűtőtest a gettertartó csésze fene­kébe külön szigetelés nélkül legyen he­lyezhető, és ugyancsak külön szigetelés nélkül helyezhessük rá a getteranyagpasz­tillát. A getteranyag azonban a szigetelt 30 fűtőtesttel együtt pasztillává is sajtol­ható, vagy a fűtőtestre más utón is felvi­hető, mely esetben az így készült kombi­nált getterfíítőtest-alakzat maga alkothatja az egész getterszerelvényt és hozzávezető 65 sei a felerősítésre való tartódrótokként használhatók. Ha a fűtőtestet a gettertartó csészébe helyezzük, akkor is rásaj.tolhatjuk a getteranyagpasztillát, melyet egyébként előnyösen a szokásos nikkeldróthálóval 70 fedünk le. Lényeges minden esetben csak az, hogy a getteranyag a tőle elszigetelt villamos fűtőtesttel a jó hőátadást hőve­zetés lítján biztosító hővezetői összekötte­tésben álljon. A fűtőtest drótjának szige- 75 telőréteggel való bevonása, pl. a közvetett fűtésű katódák fűtőszálainak bevonására használatos valamely módon és szigetelő­anyaggal, pl. aluniinmmpxiddal, történ­het, melyet semleges gázatmoszférában 80 égethetünk rá a drótra. A fűtőtestspiráli­sok tekercselését sablonokon vagy távol­ságtartó segédtekercsek használatával vé­gezhetjük. A fűtőtest ánamíhozzávezetését a cső 85 alkatának megfelelően számos változat­ban készíthetjük. Így például az egyik kivezetést a katódafűtés egyik kiveze­tése, a másikat külöm e célra való kiveze­tés alkothatja. Többrácsos csöveknél, me- 90 lyeknek a csövön belül egymással össze­kötendő Ivét rácsuk van, mindkettőt el­láthatjuk kivezetéssel és őket egymással a közéjük kapcsolt getterfűtőtest útján köthetjük össze. Fémhuttis csöveiméi az 95 egyik kiveztést az egyik katódfűtéskive­zetés alkothatja, a másikat maga a fém­bura, melyhez a getterfűtőtest másik vége van kapcsolva. Kapcsolható azonban a getterfűtőtest a katódfűtéssel párhu- 100 zamosan is, mely esetiben külön kiveze­tésre: egyáltalán nincs szükség, csak a getterfűtőtestet kell a katód fűtéséinél lé­nyegesn alacsonyabb fűtőfeszültségre méretezni, hogy a katóda a getter felfű- 105 lésekor üzemi hőmérsékletére ne mele­gedjen, Ügy ez esetben, mint fémburás csöveknél a burának kivezetőként való használatakor előnyös a getterfűtőáram­körbe a csőben elhelyezett biztosi téliként 110 szereplő, vékony drótot, pl. molibdén­vagy woframdrótot kapcsolni, melyet a getterezés után túlfeszültség rákapcsolá­sával átégetünk és ezzel a getterfűtőtest áramkörét végleg megszakítjuk. A külön 115 biztosítékdrótot magának a fűtődrótmak egy levékonyított és/vagy jobb hőszige­teléssel ellátott szakasza is pótolhatja,

Next

/
Thumbnails
Contents