117982. lajstromszámú szabadalom • Berendezés titkos rádióüzenetváltásra
__ Megjelent 1938. évi április hó 15-én, MAO TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117982. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — P. 8870. ALAPSZÁM. Berendezés titkos rádió üzenetváltásra. Prunkl Hugó elektromérnök Szeged. A bejelentés napja 1936. évi október hó 17-ike. A találmány szerint a titkosság megőrzése végett a beszédfrekvenciába a másodperc tört részében rövid ideig tartó és folyton ismétlődő erős kisfrekvenciasávot keverünk, így a kisfrekvenciás zavarás által elnyomott szöveg vétele mindazok részére, kik nem rendelkeznek megfelelő vevőberendezéssel, lehetetlenné válik. i A mellékelt rajzban a találmány szerinti berendezés példaképpen egy foganatosítási alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a berendezés vázlatos elrendezése. A i 2. és 3. ábrák az adó és a vevő együttes működésének diagramja. A 4. ábra egy rejtjelzö korong két nézete. Az adó (A) kisfrekvencia erősítőjébe az (M) megszakítón keresztül a (Z) zavaró l áramforrás van beiktatva. A megszakító a zavaró áramforrást rövid időközökben be-, illetve kikapcsolja. A be- és kikapcsolás, — azáltal, hogy az (a) és (b) pontok közt vezető összeköttetést hozunk > létre, illetve azt megszüntetjük, — oly rövid időközökben történik, hogy a vételnél csak egy erős zavaró hang hallatszik. A zavaró áramforrást oly erősre kell beállítani, hogy teljesen elnyomja az adó o szövegét. Míg a beszédnél egy bizonyos erősítési fokon túl nem adhatunk nagyobb energiát az oszcillátorra, mert a modulátió torz lenne, addig a zavaró áramforrást jóval erősebbre vehetjük, 5 mert itt nem ártalmas a túlvezérlésből keletkező torzítás. A 2. ábrán az oszcillátorra kerülő frekvenciakeverék az idő függvényében van felrajzolva. A (c) vonal jelöli az adást, míg a vonalkázott rész a zavaró frek- 40 venciasávot jelenti, melyet (d) és (f)-nél be-, (e) és (g)-nél pedig kikapcsolunk. A vevőben demodulátió után ugyanez a helyzet. A zavart szürőkörrel nem lehet kiszűrni, mert nem egy zavaró frekvencia 45 szerepel, hanem egy frekvenciasáv, amely átöleli a beszédfrekvencia határt, így a kiszűréssel a beszédfrekvencia is elveszne. A beszédfrekvencia helyett érthetünk morse hangot is. 50 Az így rejtjelzett adást a következőképpen vehetjük : a vevőt kikapcsoljuk abban a rövid időben, míg (Z) zavaró áramforrás (M) megszakítón keresztül az adóra hat, viszont ismét bekapcsoljuk, 55 mikor a zavarmentes adás kezdődik. A harmadik ábra mutatja a vevő vételét az idő függvényében. A vétel mindig akkor szűnik meg (h) és (i)-ben, amikor az adó a zavaró hangot kezdi adni. A 60 vétel tehát szakaszos. Ezek a szakaszok azonban oly gyorsan következnek egymás után, hogy a beszéd vagy morsejel ennek dacára jól érthető. A vevőkészülék nagyfrekvenciás érzékenysége a kihagyá- 65 sok miatt nem változik. A kisfrekvencia egy része azonban elvész, amit nagyobb erősítéssel pótolhatunk. A megszakítást az adónál, illetve a bekapcsolást a vevőnél hengerek végzik, 70 melyeket szinkron motorok hajtanak. A zavaró idő és a zavarok közti szünet, vagyis a rejtjelkulcs rendkívül sokféleképen változtatható. Az adás csak oly vevővel vehető, 75 amelynél a vétel megszakítása, mindig