117975. lajstromszámú szabadalom • Kéreganyag lábbeliekhez

2 117975. kalmazjú, ha egészen vékony hajlékony műanyaglemezeket használunk; beható számítások és kísérletek azt eredményezték, hogy kérgeknél minden követelmény' 5 nek tökéletesen meg tudunk felelni, ha a hajlékony műamyaglemezaiek vagy több lemez esetén egy-egy lemeznek vastagsága 0.3 mm-t nem halad meg". A kéreg különböző rétegei közötti vastagsági 10 arányt célszerűen éppen í'odííva választjuk, mint ahogy az orrmerevítőknél választották; míg tehát az illető orrmerevítőknél a celluloidlemez vastagabb volt, mint a vele összeragasztott pamut- vagy 15 kéregpapír réteg, addig a találmány előnyös megoldási alakja értelmében egy vagy több oly celluloidlemezt használunk, melyek vékonyabbak, mint a kéreg többi szokásos rétege. -20 Ehhez képest a találmány szerinti kéregaínyagot az jellemzi, hogy az a szokásos rétegeken, különösen rostanyagrétegeken (pl. keményített vásznon és/vagy papíron, illetve kéregpapíron) kívül egy 25 vagy több hajlékony és oly vékony műanyaglemezt, pl. celluloid- vagy cellonlemezt tartalmaz, melyeknek vastagsága egyenkint 0.3 mm-t nem halad meg, aholis célszerűen ez a lemez, vagy több lemez 30 esetén egy-egy lemez, vékonyabb, mint a másik ismeretes réteg, illetve az egyéb rétegek akármelyike. Ha ilyen vékony hajlékony műanyaglemezeket alkalmazunk, illetve azoknak számát a kéregnek 35 különböző, tudvalevőleg egymástól eltérő falvastagságú részeihez megfelelően választjuk, úgy módunkban áll, hogy az egész kéreg .szükséges vastagságát, szilárdságát és hajlékoiiygságát könnyen és 40 pontosan szabhassuk meg és hogy a bevezetésben felsorolt valamennyi feltételt teljesítsük. Különösen úgy járunk el, hogy több, pl. három különböző nagyságú celluloidlapot egymáson helyezünk el, 45 hogy a kéreg a szélei felé fokozatosan vékonyodik. A vékony celluloidlemezíeket bármely ismert ragsztó- vagy oldószerrel és célszerűen melegen való sajtolással egyesítjük egymással, illetve a többi is-60 meretes réteggel. A találmány előnyös megoldási alakja szerint fényáteresztő műanyaglemezeket, különösen átlátszó celluloidfilmeket használunk, minthogy ezek nemesebb anya-55 gok és sokkal rugalmasabbak, mint a közönséges festett celluloidlemezek. A találmány további megoldási alakja szerint átlátszó és egyik vagy mindkét oldalukon zselatinnal bevont mííanyaglemezeket alkalmazunk, melyeknek az az előnyük, 60 hogy a zselatin a kéreg másik alkatrészére, vagyis a rostanyagrétegre kitűnően tapad. A találmánynak az utóbbi megoldási alakjából kiindulva igen célszerű és meg- 65 lepő előnyökkel járó megoldási alakhoz jutunk, ha hajlékony műanyaglemezekül fényképészeti film, vagy Röntgen-filmhulladékokat használunk fel, melyeknek tudvalevőleg az egyik oldalukon avagy 70 (Röntgenfilmeknél) mindkét oldalukon kötőanyagot (zselatint) tartalmazó fényképészeti (előhívott vagy még előhivatlan) réteget alkotó bevonatuk van. Felhasználhatunk pedig akár negatív, akár pozitív- 75 film-hulladékokat. Már előhívott filmek előnyösebbek, mivel ezeknél a fényképészeti réteg — a fényképészetből ismeretes okokból — a hordozón, különösen a cellu-Ioidíilmen még jobban tapad; a zselatin- 80 réteg, mint jeleztük, a kéregpapír másik alkatrészére (keményített vászon- és'vagy papír- vagy kéregpapír-rétegre) szintén kitűnően tapad. Ennek a megoldási alaknak alkalmazásával olyan kéreganyagra 85 teszünk szert, inely nemcsak, hogy az ösz,szes említett gyakorlati feltételeket tökéletesen kielégíti, hanem meglepően olcsó is, nevezetesen az összes eddigelé ismeretes kéreganyagoknál összehasonlíthatatla- 90 nul olcsóbban szerezhető be. Míg eddigelé az ilyen filmhulladékokat, a zselatinréteg leoldása és a filmnek oldószerekkel való feloldása után csakis, mint lakkot, különösen ragasztólakkoít hasznosították, ad- 95 dig a találmány ugyanezen hulladékok számára új, nagy terjedelmű alkalmazási területet nyit meg, sőt még egyszerűbben, mert az említett előzetes feldolgozás nem is szükséges. 10C A leírt kéreganyag egyes rétegeit előnyösen úgy helyezzük cl, hogy a hajlékony műanyaglemez vagy lemezek a kéreg hátoldalán, az ismeretes rostanyagrétegek pedig a kéreg belső oldalán legye- íof nek, vagy pedig a hajlékony műanyaglemezeket két ismeretes rostanyagróteg közé ágyazzuk. így elérjük, hogy egyrészt a bélésen át a kéregnek puhább rostanyagrétege jut a lábbal érintkezésbe és így a n< kóreganyag a lábat nem sértheti fel, másrészt pedig a hajlékony műanyaglemeznek vagy lemezeknek két rostanyagréteg közé való beágyazásánál, a kéreganyagnak a lábbelibe való bedolgozást megelő- iu zőleg valamely lágyítószerbe való szoká-