117971. lajstromszámú szabadalom • Erősítésszabályozókapcsolás

6 117971. származó zavarójeleket is felvesznek. A (70) és (73) közbensőfrekvenciás körök is­mert szerkezetűek, primer- és szekunder­tekercseik, egy-egy kondenzátorral, külön-5 külön a közbenső frekvenciára hangollak; <: körök úgy vannak méretezve, hogy nagy a sávszélességük és hogy a szomszédos za­varójeleket is a (74) egyenirányítóhoz ve­zetik. Ebből következik, hogy az (51) és 10 az (54) csövekhez vezetett elői'eszültség mind a zavarójelektől, mind pedig a kívánt vételi jelektől függ. Ez az első önműködő szabályozás a 2. ábrán feltüntetett szabá­lyozással egyező. 15 A második önműködő erősítésszabályo­zás a következő erősítőn dolgozik, amely a (61, 62) és (63) csöveket tartalmazza. E második szabályozóberendezés (21) ve­zetéke a (63) cső vezérlőrácsának (D) pont-20 ját a (81) közbensőfrekvenciás erősítőcső (80) vezérlőelektródájával köti össze. A (81) erősítő kimenetét egy a közbensőfrek­vencia számára való, mindkét oldalon han­golt (82) csatolókör a (83) dióda-egyen-25 irányítóhoz vezeti. A (83) egyenirányító (84) katódja a nagyértékíí (86) ellenállás utján van a (85) anóddal összekötve; a (86) ellenálláson az egyenirányító jclfeszMlsé­gének megfelelő egyenfeszültség kcletkc-30 zik. Ezt az egyenfeszültséget negatív elő­feszültségként használjuk fel és azt a (87) ellenálláson és a (88) vezetéken át a (62) erősítő (89) vezérlőrácsához, továbbá a (90) ellenálláson át a (61) erősítő (91) ve-35 zérlőrácsához vezetjük. A közbensőfrekvencia számára való (64, 65, 66) és (82) csatolások mindegyiké­nek kicsi a sávszélessége és ezek csupán a közbensőfrekvenciás hordozóhullámot és í0 annak oldalsávját bocsátják át, míg az összes többi jeleket — a szomszéd csator­nák jeleit is beleértve. — kiiszűrik. Ennek következtében a második önműködő szabá­lyozóberendezés az utánakövetkező (31) 45 erősíLőhöz oly szabályozófeszültséget vezet, amelyet csupán a kívánt jel határoz meg. Ez az utánakövetkező erősítő számára való, második szabályozóberendezés általában a 2 ábra szerinti szabályozóberendezésnek fe-50 lel meg. A vevőkészülék (51) és (54) csövei expo­nenciális csövek, vagyis anódáram uk foko­zatosan csökken, ha a vezérlőrácson az elő­feszültség negatívabb értéket vesz fel. A 55 (92) és (58) nagyohmos ellenállások az (51) és (54) csövek (93) és (59) árnyékoló­rácsaival sorosan kapcsoltak. Ha a vevő­készülék nem fog jeleket, illetőleg nagyon gyei^ge jeleket fog, úgy a rácsfeszültség 60 is kicsi, míg az árnyékolórácsfeszültségek; kis pozitív értékűek. Ez esetben a legna­gyobb erősítést érjük el a legkisebb zavar mellett, ami gyenge jelek vételénél kívá­natos. Ha nagyobb intenzitású jel érke- 05 zik, akkor az első önműködő szabályozás a negatív előfeszültségct lényegesen meg­növeli. A kisülési áram és azzal a (92) és (58) ellenállásokban az árnyékolórács­áram megfelelően csökken, ezzel a pozitív 70 árnyékolórácspotenciál megnövekszik. Eb­ben az esetben a legkisebb a túlvezérlés­nek a veszélye, amely erős kívánatos vagy nemkívánatos jelek vételénél egyaránt cél­szerű. 75 A kettős vagy többszörös önműködő sza­bályozás változtatható sávszélességű készü­lékeknél nagy előnyökkel jár. Az e leírás­ban használt «szelektálás választó» meg­jelölésen oly szelektáló kört értünk, ame- 80 Ivet úgy állíthatunk be, hogy az az oldal­sávok teljes szélességét vagy azoknak csak egy részét bocsássa át. Az 5. ábra szerinti kapcsolási berendezésnél a közbensőfrek­venciás erősítőnek ily beállítható sávszé- 35 lességű körei vannak. A mindkét oldal­rólt hangolt (64) és (65) szelekciós körök mindegyikének a primer- és szekunder­tekercsek között beállítható (k) csatolási együtthatójuk van, amit a tekercseknél nyí- 90 lakkal jeleztünk. A sávszélességet tetemes határok között (kb. s /6 -től az optimális ér­ték háromszorosáig) változtathatjuk. (Az optimális érték az a csatolási érték, amely a legnagyobb energiamennyiséget adja át 95 a primertekercsről a szekundertekarcsre.) Az ily csatolóelemeknek tudvalevőleg két­csúcsú a karakterisztikájuk, amint a csato­lási érték az optimális értéket túllépi. A két csúcs, a csatolás további növekedésé- 10 nél, egymással ellenkező irányokban távo­lodik. A csatolás fokozása tehát a sáv­szélességet szintén megnöveli. A (66) és (68) csatolóelemek, amelyek mindegyiké­nek csak egy rezonanciaköre van, a köz- K bensőfrekvenciára hangoltak, még pedig a (64) és (65) berendezések két maximuma közti közepére. A (64) és (65) csatolóberendezések han­golt primer- és szekunderköreinek itt (p)- 1: vei jelölt veszteségtényezőjük van, míg a (66) és (68) csatolóelemek hangolt sze­kunderköreinek veszleségtényezője egyen­ként 2 p. A (66) és (68) csatolókörök, amelyeknek veszteségtényezőjük 2 p nagy- 1 ságú, a két csúcsot, valamint a két csúcs közötti nyerget kisimítják; ez a nyereg kimélyül, ha a (64) és (65) körök (k)

Next

/
Thumbnails
Contents