117969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos vákuumedények előállítására

Megjelent 1938. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 117969. SZÁM. VII/g. (vn/h.) OSZTÁLY. — G. 5073. ALAPSZÁM. Eljárás villamos vákuumedények előállítására. Allgemeine Elektricitats-Gesellschaft cégr Berlin. A bejelentés napja 1937. évi március hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 19-ike, Villamos vákuumedények előállításakor az egyes részeknek bizonyos sorrendben történő egyesítésénél az a körülmény, hogy az előbb létesített kötés vagy az 5 előbb ráerősített alkatrészek a következő kötés előállításakor meg ne sérüljenek, gyakran nehézséget okoz. Oly vákuumedényeknél, melyeknek fala részben fémből, részben kerámiai anyagból van, a 10 fémes edényfalat ezért a találmány szerint legalább két részből alakítjuk ki és a fémrészeket a hozzájuk tartozó kerámiai részekkel, célszerűen forrasztással kötjük vákuumot tartó módon össze. A talál-15 mány értelmében csak ezután erősítjük rá a többi fémrészt, előnyösen ponthegesztéssel vagy ellenálláshegesztéssel, mialtal az edényt zárjuk. Ennek a sorrendnek az az előnye, hogy az a munka-20 menet, melynél a részek aránylag magas hőmérsékletet vesznek fel, tehát a fémes részeknek a kerámiai részekkel való összeforrasztása először kerül sorra. A többi kötési eljárás ezután már csak kisebb !5 helyi felmelegedésre vezet, úgyhogy az előzőleg létesített kötések sérülését így könnyen elkerülhetjük. Ezzel az eljárással villamos vákuumedényeknél, főleg erősítő csöveknél, a katódot és más túl-10 magas hőbehatással szemben érzékeny elektródákat a kerámiai részek összeforrasztása után helyezhetjük el, az edényt azután oly eljárással zárhatjuk le, melynél a cső csak helyenként meleg-15 szik anélkül, hogy emellett az elektródák kárt szenvednének. Az 1—6. ábrákon néhány a találmány szerinti eljárással előállítható villamos 40 kisütőedény példakénti kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán vázlatosan szemléltetett kisütőcső az (1) edényből, a (2) kerámiai anyagú zárólemezből és a (3) fémgyűrűből áll, mely a találmány szerinti eljárás- ' sal egyrészt a kerámiai lemezhez van 45 forrasztva, másrészt pedig a fémedénny.el összehegesztve. Hogy a hegesztés műveletét könnyítsük, e fémes gyűrű a kisütőtérrel ellenkező irányban előre áll. A gyűrű és a fémes edény átmérőjének 50* különbsége a hegesztés helyén csak oly csekély, hogy a hegesztés lényeges alakváltoztatás nélkül vihető ki. 1 A 2. ábra szerint, szükség esetén a hegesztés megkönnyítésére (4) és (5) pe- 55-remeket is kialakíthatjuk. Bizonyos esetekben előnyös, ha a (3) gyűrű a kisütőtér felé eső oldalon a kerámiai lemezen túl előre áll, miként ez a 3. ábrán látható. Ha oly kisütőedénynél, melynek fémes gyűrűje a kisütőtér irányában a lemezen túl kinyúlik, a gyűrűt perem nélkül akarjuk hegeszteni, célszerűen a 4. ábrán feltüntetett kiviteli alakot alkalmazhatjuk. Az edény főrészét alkotó sapka szélét ekkor visszahajtjuk, úgyhogy az áthajlítás szélének és a (3) gyűrűnek érintkezési helyén (6) él keletkezik, melyet könynyű hegeszteni. Az 5. ábra a 4. ábrához hasonló csövet szemléltet, amelynél azonban a (3) gyűrű szélét hajtjuk vissza. A 6. ábrán további kiviteli példa látható. A fémedény ez esetben két (1) és 75-(7) sapkából áll, melyeknek nyílásai cél-60 65-70