117963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagok fénytelenítésére és nehezítésére

117963. 3 szokásos hőmérsékleteken megszárítjuk. Ezután a szövetet valamely csávafestőanyaggal ismeretes módon nyomjuk, mimeliett elegendő mennyiségű marónátront 5 használunk, hogy az ezután következő savkezelést kibírja, mire érlelés (pl. nedves meleg levegőben vagy gőzben való állnihagyás) után a szövetet átvezetjük megsavanyított formaldehidon, kisajtol-10 juk és nedves állapotban állni hagyjuk mindaddig, míg a fényteletnítés a szövet be nem nyomtatott részein végbe meni ment. Ily módon színes fényes hatásokat érhetünk el fénytelen alapom 15 A szintetikus kondenzálási termékek előállításához más komponenseket is használhatunk, mint amelyek a fentiekben ismertetve vannak, de olyanok, amelyek gyorsan hatnak valamely fcataüzá-20 tor, pl. valamely sav, jelenlétében, fcülö nősen alkalmasak. A találmány szerinti eljárás attól az eljárástól!, miely a 499.818. sz. német szabadalomban van isimertetve, abban különbözik, hogy a jelen eljárás-25 nál oldhatatlan kondenzálási terméket oly körülmények között csapunk ki, amelyek megnehezítik a gyantaképződést; a szárított anyagot nem kell magas hőmérsékletre hevíteni, mert a közbenső termék 50 sav behatása útján szobahőmérsékleten oldhatatlanná tehető. Minthogy a termék nem rakódik le koherens impermeabilis réteg alakjában, ennélfogva a textilanyagot fénytelenítő kezelésnek vethetjük alá 15 és azután azt továbbkezelhetjük a 499.818. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett eljárásnak megfelelően, hogy annak gyűrődési ellenállását javítsuk, vagy festhessük vagy azt egyéb szokásos textilel-0 járásoknak alávethessük. A textilanyag kezelését oly módon foganatosítjuk, hogy fényét erősen esőkkentjük. . Valamely szövet fényessége onnét ered, 5 hogy a fényt a rostok tükörszerűen viszszaverik (reflektálják). A mérés szempontjából a szövet fényessége úgy definiálható, mint a valamely adott szög alatt tükörszerűen visszavert 3 fény intenzitásának és a bármely irányban szétszórtan visszavert fény intenzitásának aránya. Emellett feltételezzük, hogy a szétszórtan visszavert fény intenzitása minden j irányban egyenlő. Minthogy a szövetnek fenti módon definiált fényessége változik azzal az iránynyal, amelyből a szövetet nézzük, célszerűen mindem mérést a legnagyobb fényesség irányában végzünk. 60 Valamely egésizen viszkózából készült szatén speciális példája esetén a fónytelenítést oly módon szabjuk meg, hogy a fényességet az eredetinek legalább K-ára csökkentjük. Kevésbé fényes szöveteken, 65 mint a teljes viszkózából való szatén, ugyanazzal a kezeléssel nem érünk el oly nagy fényességcsökkenést. Más szövetek kezelésénél a kezelésnek olyannak kell lennie, mint hogyha teljes viszkózaszatént 70 kezelnénk, amikor is azoknak fényessége az eredetinek legalábbis 54-ára csökken. A kezelésnél ügyelnünk kell arra, hogy a lerakódás ne történjen koherens gyantaszerű réteg alakjában. A kezelés időtar- 75 tamát olyan hosszúra kell megszabni, hogy egyenletes kicsapódást érjünk el, ez azonban változik a savfokkal, a hígítással, a hőmérsékkel és a formaldehidnafc a karbamidhoz való arányával. 80 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás textilanyagok kezelésére, amelyet az jellemez, hogy a nevezett anyagokon oldhatatlan nem gyantaszerű szintetikus kondenzálási terméket állí- 85 tünk elő részecskék alakjában, oly módon, hogy azt valamely oldható közbenső kondenzálási termek oldatából vagy azon komponensek oldatából, amelyekből a kondenzációs termék 90 képződik, kicsapjuk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, amelyet az jellemez, hogy az oldhatatlan terméket karbamidból és formaldehidből állítjuk 95 elő. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy szöveteket kezelünk az előbbi igénypontokban védett eljárás- 100 sal. 4. Az 1. vagy 2. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy rostokat, fonalakat vagy másefféle textilanyagokat keze- 105 lünk számbajövő torzítás mélkül. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az impregnált anyagokat kiesapószerrel hozzuk 110 érintkezésbe. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja,