117950. lajstromszámú szabadalom • Kézujjra erősíthető író-, illetve rajzoló szerszám

117950. 177 példaképpeni foganatosítási alakjában mutatják. Az 1. ábra a töltőirónt példaképpeni kivi­teli alakjában felülnézetben ábrázolja, a fi 2. ábra az 1. ábra szerinti töltőirón hosszmetszetét mutatja, melynél az ábra jobb oldala az 1. ábra C—D metszete, az ábra bal oldala pedig ezzel 45"-ban eltolt, A—B metszete az 1. ábrának, a 10 3. ábra az előbbi ábrákban az eredeti­nek kb. kétszeresére nagyított töltőirón képét kb. az eredeti nagyságának megfe­lelően mutatja oldalnézetben ós összecsu­kott állapotban, a 15 4. ábra ugyanezen kiviteli példának kb. eredeti nagyságát és oldalnézetben nyi­tott állapotban, az 0» cl 1}T 3. icl találmány szerinti töltőtoll példaképpeni kiviteli alakjának felülné-20 zetét, a 6. ábra az 5. ábra szerinti töltőtollnak hosszanti metszetét az előbbi ábrának E—F metszetében mutatja, mindkét ábra az eredetinek kb. kétszeres nagyitá. 25 sában, a 7. ábra ugyanezen kiviteli példának ol­dalnézetét kb. az eredeti nagyságban, összecsukott állapotban és oldalnézet­ben, a 30 8. ábra fenti kiviteli példát nyitott álla­potban és oldalnézetben mutatják. A találmány szerinti töltőirónnak gyű­szűalakú tokja (1) a tok felső részén levő gyűrűből (2), valamint az ezen gyűrűvei .35 szervesen összefüggő, hosszanti vezető hasításokkal (3) ellátott rugózó oldalré­szekből áll. A hasítások (3) alsó végződé­süknél vízszintes bevágásokat (4) képez­nek, amelyekbe, valamint a hasításokba 40 egy csavarmenettel (9) ellátott vezető­szerv négy ága (10) csúsztathatóan bele­illik. A vezetőszerv alsó domború része szilárd kötéssel, pl. szegeccsel (18) egy csonkakúp alakú, menettel ellátott vezető-45 maggal (16) van összekötve. Ilyen módon a vezetőmag (16) csupán a vezetőszerv­ágak (10) tengelyirányú mozgását követ­heti, de tengelyköriili forgásában éppen a vezetőszervágaik (10) következtében 50 akadályozva van. A vezetőmagot egy csoaikakúp alakú tok (12) veszi körül, amelynek belső oldala tengelyirányú, félköralakú bemarásokkal (15) van ellát­va. Ezen bemarásokba illenek az irón-65 hegyek, amelyek azonban nem a tok telje® hosszának felelnek meg. A be­marások (15) felső, szabadon maradt ré­szeiben vezérlő tolókák (1.7) foglalnak he­lyet olymódon, hogy azoknak a bemará­sokba illő nyele egyszersmind a tok (12) 6 belső részein lévő besülyesztésekbe (14) döntött helyzetben, kissé szorosan beleillik, míg a vezető tolókák félgömb­alakú része a vezetőmag (16) csavarme­netébe akkor illik bele, ha a tolóka nyél- 6 része a tok bemar ásaiban, az irónokkal folytatólagosan foglal helyet. A besii­lyesztések (14) felső végein sugárirány­ban kivezető nyílások (13) vannak.. A tok (12) a kivezető nyílások felett gyűrű- 7 alakban végződik, amelyet ezen alakhoz hozzáidomuló összekötő gyűrű (11) vesz körül olymódon, hogy a tok az összekötő gyűrűben könnyen elforgatható. Az ösz­szekötő gyűrű (11) felső része a vezető- 7 szerv (9) csavarmenetének megfelelő me­nettel van ellátva és azzal oldhatóan összekapcsolva. A gyűszűalakú tok felső részét (2) gyűrű (5) veszi szorosan kö­rül, amelynek egvik oldalára, hosszabb g nyélszerű nyúlvány (6) van. A nyél (6) alsó végéhez egy bütyök (8) van szilár­dan, pl. szegeccsel (8a) erősítve, amely bütyök a kivezető nyílásokba (13) bele­illik. Hogy az esetleg vékony bütyök (8) g szilárdságát növeljük, célszerű, azt egy nagyobb alapzattal (7) ellátni. A leírt töltőirón működése a következő: a vezetőszervágak (10) segítségével a tokot (12) a gyűszűalakú test rugózó g oldalai köziil (1) az eredményvon-allal jelzett helyzetből lehúzzuk, miközben a gyűszű oldalai a tok kúpalakú oldalfa­lain végigcsúszva kitágulnak, majd az erősen kihúzott helyzetben a tok, vala- g mint vezetőmag (16) rögzítődnek, egy­részt olymódon, hogy a vezetőszervágak a hasítások (3) aljához ütköznek, amikor is a vezetőszervágakat (10) a víz­szintes bevágásokba (4) .elfordítjuk i másrészt, hogy a gyűszűalakú tok ingózó oldalai (1) az összekötő­gyűrű (11) bemélyedésébe illenek. Ebben a helyzetben a tok (12) könnyen elfor­gatható és a, kivezető nyílások (13) bár- ] melyike a bütyök (8) alá forgatható, a vezetőmag (16) pedig úgy áll, hogy me­netének kezdete a bütyök (8) tengelyének irányába esik. Ebben a helyzetben a bütyköt (8) a rugózó nyél (6) segítségé- j vei, — amennyiben több különböző színű irónt helyeztünk a tokba — a kívánt ki­vezető nyílás (13) valmelyikóbe az áb­rán eredményvonallal jelölt helyzetnek megfelelően nyomjuk, miáltal a besii- 1 lyesztésben (14) helyet foglaló tolókát (17)

Next

/
Thumbnails
Contents