117910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz előállítására

1Í791G. 3 és az. alacsonynyoinású gőz (fűtőgőz) mennyisége közötti kedvezőbb arány elérésére járhatatlan. A találmány célja oly lít megjelölése, mellyel ugyanazt a ö kedvező eredményt érhetjük el anélkül, hogy a bepárolóbaii lévő anyag koncentrációja és hőmérséklete sziik ségk éppen meghaladná azokat a határokat, melyeken túl a használt elnyelető folyadék a szer-10 kezeti anyagot gyakorlatilag megengedhetetlenül megtámadná. A találmány célja tehát oly eljárás, mellyel a fent ismertetett módszer kielégítően alkalmazható oly elnyelető folyadé-15 kok használata mellett, melyek vegyi maró hatásuk tekintetében alkalmasak és melyek koncentrációja a betárolóban legfeljebb akkorit, hogy az elnyelető folyadék forrpontja ezen koncentráció és a külső áo légny>más mellett legfeljebb 200 C°. A találináJiy értelmében ezt a célt áz abszorber és a bepároló között keringő oldat mennyiségének az esddig isnlert eljárásokhál szükségesnek vagy célszerűnek tartott 25 mennyiségén lényegesen túlmenő mértékben való növelésével érjük el. Az eljárás termikus lefolyásának befolyásolását a keringő folyadék mennyiségének megváltoztatásával eddig egyáltalában nem vet-80 ték figyelembe. A keringő folyadék eddig javasolt mennyiségei viszonylag csekélyek voltak, ami azon esetekben, melyekben a mennyiséget számokban nem adták meg, abból következik, hogy a bepároló és az 35 abszorbér koncentrációi között lényeges különbség állt fenn. A keringő folyadékmeunyiséig növelésének befolyása a fenti eljárással működő berendezésben lefolyó termikus folyamatra 40 lényegileg a következő: Mennél nagyobb a keringő folyadék mennyisége, annál közelebb áll az abszorberben lévő koncentráció a bepárologtatóban lévőhöz. Ha ez utóbbit állandó érté-45 ken tartjuk, ebből az következik, hogy az abszorberben lévő koncentráció a keringő íolyadékmennyiség nagyóbbodásával nő. Az oldat forrpontja a koncentráció növekedésével emelkedik, feltéve, hogy a nyo-50 más állandó. Az abszorberben azonban, eltekintve az adott esetten kívánatos szabályozástól, előre meghatározott hőmérséklet tartandó fenn, .mely az abszorber gőzfejlesztőjében előállított telített gőz 55 előre míeghatározott nyomásától függ. Minthogy ez utóbbi nyomás megszabott, a gőz hőmérséklete és ezzel együtt az abszorberben uralkodó hőmérséklet is előre meghatározott. Minthogy továbbá valamely meghatározott koncentrációjú oldat 60 forrpontja a nyomással csökken, az abszorberben előre meghatározott kívánt hőmérsékletet, ha a koncentráció megnagyobbodott körforgó mennyiség esetén növekszik, csak az abszorberben uralkodó 65 nyomás megfelelő értékű csökkentésével tarthatjuk fenn vagy más szóval, a nyo mást az abszorberben a keringő folya dfife mennyiségével megfelelő mértékben csök kenthetjük, ami a fentiek szerinti célunk 70 is, mert ezáltal a nagynyomású gőz hőesését fokozzuk. A keringő folyadék mennyiségének a korábban javasoltnál nagyobb mértékű fokozása tehát módot ad arra, hogy jobb 75 termikus hatásfok feltételeit érjük el, illetve, hogy a nagynyomású és alacsonynyoitílásix gőz (fűtőgőz) kedvezőbb menynyiségviszonyát érjük el oly berendezésben, mely a fentleírtismert el járással Inű- 80 ködik anélkül, hogy az: bldatok koncentrációja és hőmérséklete oly magas volna, mely mellett ezek a szerkezeti anyagokat nagy mértékben megtámadnák és egyúttal oly oldatok, pl. cinkkloridoldat vagy 85 mlásefféle alkalmazását teszi lehetővé, melyek maró hatása lényegesen kisebb, mfirit a káliiim vagy nátritimhidroxidé, íniittiellötl oly teljesítmények érhetők el, melyeik ezekkel teljesen egyenértékűek s amelyek- go nek elérése az elméleti megfontolások alapján kitűzött cél volt. Elgondolható, hogy az abszorber és a bepárologtató közötti hőátvitel a keringés növekedésével nőne, mert az abszor- 95 bérből távozó oldatnak fajhője nagyobb, mint a bepárologtatóból visszatérő koncentráltabb oldaté. Ha a hőkicserélő olyan, hogy az abszorberbe visszatérő koncentrált oldat hő- 100 mérséklete ugyanaz, mint: az abszorberből távozóé, számítás szerint az abszorberben elnyelt gőz 1 kg-j ára eső, az abszorberből a bepárologtatóra átvitt melegmennyiség csak 1 kg víznek az abszor- 105 berben uralkodó hőmérséklet melletti folyadékhőjével egyenlő, függetlenül a keringés mértékétől. A gyakorlatban természetesen az abszorberbe visszatérő oldat hőmérséklete valamivel magasabb az ab- no szorberben uralkodó hőmérsékletnél, szükségtelen azonban ezt oly magas értéken tartani, hogy az abszorberaek az elpárologtatóba átvitt melegmennyisége a ke-