117885. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelés
lozaszármazékkéiit nyert lakkból való bevonatot alkalmazunk, amely a hősugárzással szemben való ellenállást a szigetelés nem fűtött oldala felé nem csökkenti. 5 A nem fűtött fóliáknak, vagy lemezeknek fémesen érintkező pontjain a melégáram önmagában ismert módon, hullámosítoít íémfalak helyett, például sík papírrétegok, vagy szövetrétegek elhelyezésével, vagy 10 papirosra, vagy aszbcsztre az egyik, vagy mindkét oldalon felragasztott fémfóliákk al csökké nt h e t ő. Az sem szükséges, hogy a szigetelésben lévő egyes fémfalak egymással párhuza-15 mos síkokban legyenek elhelyezve. Görbe felületckcu a fémfalak példának okáért szabálytalanul gyűrt alakban rétegezlietők egymásra, illetőiéig e-gymás fölé. Ilyen kiviteli alakot mutat metszetben 20 a 4. ábra. A fűtetlen (6) fémfalak, fénylő aluminiiuml'óliákbíii vannak, míg a (7) fémfalak (8) papírsávokra felragasztott fénylő aluminiumíóliák. Ha több fémfalat fűtünk, akkor a. villamosáramból 25 átalakított meleg, illetőleg a meleg" áram. például különböző vastagsági! fóliák, vagy lemezek alkalmazásával lépcsőzetesen megosztható. A nagyobb mértékben fűtött lemezeket vagy fóliákat úgy rendezzük 30 el, hogy azok az összszigetelésnek a, melegebb oldala felé feküdjenek. A szigetelést úgy is kiképezheti ük, hogy a fémfóliák vagy lemezek között levegőt tartalmazó szigetelőanyagokat, :35 Például parafából vagy tőzegből készült lemezeket, salakgyapotot, kapokot, üvegfonadékot, aszbesztet stb. helyezünk el. Nem szükséges, hogy ezek a szigetelő anyagok a fémfalak közti tereket egészük-40 ben kitöltsék. elegendő, ha n kitöltés csak részleges. A leírt módon készíthető oly szigetelés is, melyben, a íiitetlen fémfalakat rész ben vagy egészben más szigetelőanyaggal -45 helyettesítjük, készíthetünk például oly szerkezsti elemekot. melyeknek egész felületét villamosan szigetelő bevonat borítja. Minden esetbe;, lényeges, hogy a szigetelés egyik oldalán legalább egy íű-50 tött fénylő fémfólia vagy fűtött fénylő fémlemez legyen elrendezve. A találmány kivitelezhető oly alakban is, mely csak egyetlen réteg fémlöliából áll, ez a fémfólia " olyettesíthető például 55 fémes masszával befecskendezett papírossal vagy más módon, példán! ragasztással vagy galvánosan felvitt fémréteggel bevont hordozóval, mely hordozó lehet hőszigetelőanya,« Ha a fémes felület közvetlenül határol fűtendő Jégtömeget és A ÖO fémes felületnek például villamosan szigetelő bevonata van, melynek nagy a hősugárzó képessége, akkor célszerű, ha ezt a fémes oldalt fordítjuk a fűtendő légtömeg felé. Viszont ha a melegátmenettel' szerYi- 65 ben szigetelő íűtés feladata elsősorban az, hogy a légtömeg felé fordított felületen nedvesség lecsapódását meggátolja, akkor a fémes falnak bevonattal ellátott felületét a légtömegtől elfordítjuk. 70 A' 6. ábra a találmány egy másik egyszerű kiviteli alakját mutatja, amelynél a meleget nem a szigetelés belsejében állítjuk elő. A fénylő (16) aluminiumiőliákat (17) köztartók úgy .rögzítik, hpgy 75 azok között szigetelő légrétegek keletkeznek. A fóliaesoportot keménypapírból készült (18) lemezek ugyancsak közzel borítják, úgy hegy a leírt szerkezeti elem lemezalakú. A szélső jobboldali (19) lég- 80 közbe a (20) csövön át célszerűen gázalakú fűtőközeget, például meleg levegőt vezetünk, mely a (21) csapon távozik. A (19) légköz úgy képezhető ki, hc£y az valamely kl,imatelep (légkondicionáló beren- 85 dezés) Jégvezető csatornájaként használható. A találmánynak rendkívül nagyszámú kiviteli alakja lehetséges. Ezeket a következőkben néhány példa kapcsán mia- 90 gyarázzuk. A leírt szigetelés például az építőiparban felhasználható hőszigetelésre 6-'. egyidejűleg lakó-, munka- vagy raktárhelyiségek fűtésére. Az egyidejűleg hőszigete1 öként alkalmazott fűtőtest a 95 meleget a fűtendő tér felé már igen kis hőmérsékletkülönbség mellett adja le. vagyis elég, ha a szigetelésnek a fűtendő tér felé fordított lem felülete csak kevéssel melegebb, mint a fűtendő tér levegő- H> jenek hőmérséklete. Ezzel egyrészt azt az előnyt érjük el, hogy a fűlendő tér hőmérséklete egyenletesen oszlik el, másrészt, liogv a villamos áram mint fűtőenergia gazdaságosan értékesíthető. A fű- tOi lést például a fűtendő térben elrendezett thcrmosztáttal önműködően szabályozhatjuk. A fűt őt estként működő szigetelés a fűtendő tér falának külső vagy belső í'elii- m leién rendezhető el. Ha a fűtőtestként működő szigetelést a fűtendő tér falának külső felületén rendezzük el. akkor a fal mint hőtároló működik. A .szigetelés ily elrendezése lehetővé iij teszi, hogy a teret olcsó éjjeli árammal fűteiik, mert ez esetben a fal éjjeli áramból tárolja a meleget s azt nappal adja
