117876. lajstromszámú szabadalom • Villamos hullámszűrő

vezetési végszorítók és (59, 60) kiveze­tési végszontók között aképpen fekszik, hogy azok rácsos-szerkezetű műhálózatot alkotnak. Az (o5) kristályhoz taitozó és ö egymással szemben elrendezett elektró­dok egyik csoportja az (57) bevezetési végszói ító és a megfelelő (59) kivezetési végszoritó között fekszik, viszont az elek­tródok másik csoportja a másik két (58, 10 60) végszorító között van. Ez az egy (55) alkatrész tehát a vonalvezetékbe sorosan iktatott két impedancia-ágat alkot. Az átlóirányú impedancia-ágakat a másik (56) kristály-alkatrész alkotja, amelynél 15 az egyik elektrodcsoport az (ö8, 59) vég­szoritókkal, míg a másik elektrodcsoport az (o7, 60) végszorítókkal áll összekötte­tésben. Ha négy rezgő alkatelemet a 8. ábrában feltüntetett módon két rezgő 20 alkatelemmel helyettesitünk, az eredő szűrő átviteli karakterisztikái ugyan­olyanok, mint amikor mindenik impe­dancia-ágban különálló alkatrészt hasz­nálunk, azonban a műhálózat jellegzetes 25 impedanciája megkétszereződik. Oly rúdalakú kristályok, amelyeknek az előzőkben ismertetett módon két elek­trodlemezpárjuk van, a (S. ábrában fel­tüntetett rácsos-szerkezetű műhálózatban 30 is használhatók. Az elektrodok összeköt­tetési módját a 9. ábrában azzal az el­téréssel ábrázoltuk, hogy mindenik kris­tálynál az egyik elektrodpár összekötte­tését megfordítottuk. A kristályok hossz-35 irányban rezegnek, amint azt a követ­kezőkben részletesen ismertetjük. A 9. ábra szerint a (10) kristály a két vonalvezetékágban és a (11) kristály a két átlós ágban fekszik. Az (1, 2) vég-40 szorítók a szűrő bevezetési szoiítói és a (3, 4) szorítók a kivezetési szorítók. A kristályok derékszögű, négyszögű, téglányalakú-lemezek, amelyek metszési síkjai a kristály villamos tengelyéi e merő­ib legesek és amelyek hosszabb éle a kristály mechanikai tengelyével párhuzamos. Az ismertetett módon metszett kiistályok, ha azok legnagyobb felületű lapjain elek­tródokat rendezünk el, villamos gerjesz-50 tés hatására hosszirányban rezegnek. Ha e kristályok méreteit aképpen választ­juk, hogy vivőhullámos távbeszéléshez használt, aránylag kicsiny frekvenciák terjedelmében rezonancia-rezgések kelet-55 keznek, mechanikai szerelésie alkalmas méretű kristályokat kapunk. Más ismere­tes módon metszett kristályok is használ­hatók és azok bizonyos körülmények kö­zött előnyösek lehetnek. A 9. ábrában feltüntetett szűrőnek az előzőkben ismer- 60 tetett metszésű kristályai vannak, ame­lyeket a rajz egyszerűsítése végett hom­loklapjukkal ábrázoltunk. A (10) kristálynak két egymással szem­benfekvő oldallapján két (l2, 121 ) és (13, g-j 131 ) elektrodpár van. A (12) és (121 ) elek­trodok közvetlenül egymással szemben a kristály felső félrészen, míg a (13, 131 ) elektrodok azonos elrendezesben a kris­tály alsó részén vannak. Az elektrodok 70 közvetlenül a kristályra felvitt ezüstréte­gek, amelyek úgy készíthetők, hogy a kristály két egymással szemben fekvő felületét teljesen bevonjuk és azután a bevonatból mindkét felületen a közép- 75 rész mentén vékony csíkot eltávolítunk. Általában kívánatos, hogy a bevonatból a kristály széle körül is vékony sávot el­távolítsunk. A (11) kristálynak hasonló­kép két (14, 141 ) és (15, 151 ) elektród- 80 párja van. A (10) kristály (12), illetve (121 ) elektródja az (1), illetve (3) vég­szorító val és (13), illetve (131 ) elektródja a (4), illetve (2) végszorítóval áll össze­köttetésben. A (11) kristály (14, 141 ) elek- ?5 trodjai az (1), illetve (4) végszorítóval viszont a (15, 151 ) elektrodok a (3), illetve (2) végszorítóval állnak összeköttetésben. A 10. ábra a (10) kristály alakjának táv­lati nézete, amely az elektrodok elrende- 90 zését és a szűrő végszorítóival való össze­köttetést szemlélteti. Mindenik kristály önálló rezgő ajkat­rész módjára működik, a szűrő áramkör­ben való viselkedésük azonban előnyöseb- 95 ben vizsgálható, ha mindenik kristályt két oly kristálynak tekintjük, amelyek akként keletkeztek, hogy egy kristályt hosszirányban a szomszédos elektrodok között levő rés mentén ketté osztottunk. ioq Ez a megosztás két azonos vonalvezeték­ág-kristályt és két azonos rácság-kristályt ad. Négy külön kristály elrendezése ese­tén nem kell külön gondot fordítani az elektrodok és a szűrő végszorítóinak 105 összeköttetési módjára, ha azonban azo­kat a találmány értelmében párokká fog­juk össze, mikoris egységes szerkezetet alkotnak, biztosítani kell, hogy az egyes félrészekhez vezetett gerjesztő feszültsé- 110 gek egymással oly viszonyban legyenek, hogy mindkét félkristály egyidejűleg ugyanabban az irányban rezegjen. Kü­lönben mindenik félkristály rezgései a másik félkristály rezgései ellen hatnának 115 és a kristály hossztengelye mentén el-

Next

/
Thumbnails
Contents