117864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műbőr előállítására
a rostmassza teljes telítéséhez. E nehézséget már most úgy győzhetjük le, hogy oly rostokból indulunk ki, amelyek a fentebb leirt módon főzve lettek. Azon-5 kívül azt találtuk, hogy a kaucsuk és rostok közötti kötést — különösen oly termékeknél, mint a szizal, juta, kender, kókusz, stb. — a célnak megfelelő főzés lényegesen megjavítja, minthogy e keze-10 léssel a rostoknak bizonyos feltárását érjük el, úgy, hogy az elemi rostok szabaddá tétetnek. Ezzel a rostok felülete, ahol a folyékony kötőanyagból kiváló kaucsuk támadhat, nagyobb lesz. A 15 mechanikai tulajdonságok megjavattatnak ; így pl. azt találtuk, hogy a főzött rostokból előállított műbőrnek lényegesen kisebb a nyujthatósága, mint a nemfőzött rostokból előállított terméké. 2o A találmány szerinti eljárást az alábbi példa kapcsán világítjuk meg : Kiindulási anyagul oly rostokból álló gyapotrostfátyolt alkalmazunk, amelyeket hét órán át 1%%-os nátronlúggal, 25 nyomás alatt, 125 C° hőmérsékleten íőztünk, mostunk és szántottunk. A rostfátyolt mindkét oldalán, igen csekély ' ragasztóanyagmennyiséggel latjuk el. E célból kb. 10—23 cm3 — ugyanily meny-30 nyiségű ammoniákvízzel hígított — latexet porlasztunk el a rostmassza felületének négyzetméterenként. Az ilymódon előkezelt rostfátyolt ezután két vízszintesen egymásmellett ágya-35 zott, egyenlő sebességgel futó sima henger között, latexnek egyidejű hozzávezetése mellett, vezetjük at ; a latex előnyösen kevés töltőanyagot tartalmaz, minthogy az első telítésnek főleg az a célja, 40 hogy valamennyi rostot kaucsukhártyával vonja be úgy, hogy az egész rostmassza összeragasztatik és a fátyol rostjai között lehető erős összefüggés keletkezik. A latex különben a szokásos adalékokat, 45 mint pl. vulkanizálószereket, vulkanizálás gyorsítószereket stb. tartalmazhatja, esetleg önvulkanízáló lehet. A rostmasszának áthaladási sebessége a hengerek között és a folyadékoszlop magassága kö-50 zötti viszonyt úgy választjuk meg, hogy a rostfátyol éppen egészen a középig meg van nedvesítve abban a pillanatban, amelyben a fátyol azon a helyen, ahol azt a hengerek sajtolják, áthalad. Ha a 55 fátyol ezen a helyen még nincs teljesen telítve, akkor nem keletkezik homogén termék, minthogy a rostmassza belső rétegei túl kevés kaucsukot vettek fel. Ha pedig az anyag egészen tele szívhatja magat, mielőtt azt a hengerek sajtolják, 60 akkor a felfelé kisajtolt iolyadék a laza rostmassza összefüggését szétrombolja. A hengerek közötti távolságot úgy választjuk meg, hogy a rostmasszaban a telítőiolyadék kívánt mennyisége marad- es jon vissza. A telített terméket ezután meleg levegőben szárítjuk, mikoris a víz elpáiolog és porozus, szivacsszerű termék marad vissza, mely oly rostokból áll, amelyek 70 mindegyikét vékony, erősen ragadó kaucsukréieg burkolja. Az anyagot sima ka- • landerhengerekkel sajtoljuk, ami a rostokat egymáshoz szorítja és .egymással összeköti, minthogy •— tudvalevőleg —75 vulkanizalatlan kaucsukmasszák a sajtolásnál minden további nélkül egyesülnek. Ezt követőleg latexszel másodszor telítünk, mikoris a rostok közötti üregek új kaucsukmennyiséggel töltődnek ki. 80 A terméknek a kalanderezés után már bizonyos mértékben a kívánt bőrszerű tulajdonságai vannak. A mikroszkopikus vizsgalatnai kitűnik azonban, hogy az anyag még meglehetősen porozus és a 85 víznek az első teLtéshez használt latexből való elpárolgása által képezett sok ürege van. Minthogy a rostok, amelyek az üregeket bezárjak, egymás között sokszögeket képeznek, ennélfogva nyilván- 90 való, hogy az anyag nyújtásakor ez alakzatok sarkpontjai eltolódnak, úgyhogy az anyagnak még meglehetősen nagy nyújthatosága van. A második és esetleg következő telítés- 95 nek, illetve telítéseknek az a célja, hogy ezeket az üregeket kitöltsék és egyidejűleg két rost közötti minden keresztezést új kaucsukréteggel burkoljanak. A műbőr szilárdsága ezáltal lényegesen növe- 100 kedik, nyújthatosága pedig csökken. E célból a masszát — hasonló módon, mint az első telítésnél — latexszel kezeljük, szárítjuk és kalanderezzük. Minthogy a kaucsuknak, amely a már egyszer telített 105 rostfátyol üregeit kitölti, nem kell nagy húzószilárdsággal bírnia, ennélfogva a második és következő telítéshez, illetve telítésekhez nagyobb töltőanyagmennyiségeket tartalmazó kaucsukdiszperziókat 110 vagy -oldatokat használhatunk. A második telítés után újból szárítunk és kalanderezünk. Az ilymódon kapott terméknek vannak ugyan még üregei a rostok között ; ezeknek térfogata azon- 11* ban oly kicsiny, hogy általában kétszeri
