117850. lajstromszámú szabadalom • Tartószerkezet forgómérlegek függesztékéhez
110TAK IIKÍLTI SZABADALMI BIKÓSÍÖ SZABADALMI LEIRAS 117850. SZÁM. Vll/f. OSZTÁLY. — JS. 5107. ALAPSZÁM. Tartószerkezet forgóraórlegek függesztékéhez. Gewerkschaft Elwerath cég, Hannover. A bejelentés napja 1937. évi május hó 12-ike. Az ismert forgómérlegeknél a tokba külön, mozgatható szervek vannak beépítve, melyek a függesztéket olyan helyzetbe emelik, amelyben az a tokhoz ké-5 pesti elmozgás ellen biztosítva van. Ezen szervek mozgatása további külön, körülményes szerkezeteket igényel, mert a függésztéken támadó szerveket egyidejűleg és egyenletesen kell kezelni, 10 hogy a rendkívül érzékeny forgómérleg kedvezőtlen igénybevételeinek elejét vegyék. Ha a forgómérleget pl. tisztítás céljából szét kell szedni, akkor ezen külön-15 böző szervek a mérleg szétszedését és összerakását igen jelentékenyen megnehezítik. A találmány szerint a tok, illetve ha a tok több szekrényből vagy keretből áll, 20 a szekrények vagy keretek, a mérleg többi részéhez képest mozgathatóan vannak elrendezve és a mérleg helytálló részén oly szervek vannak megerősítve, amelyek akkor, ha a tok és a mérleg kölcsönös 25 eltolódása következtében a függeszték a tokban felfekvésre jutott, a függesztéket ebben a helyzetben rögzítik. A rajz a találmány egy kiviteli példáját mutatja és pedig az 30 1 • ábra a toknak és a forgómérleg azon részének a hosszmetszetét, amelyben a függeszték ágyazva van. A 2. ábra a toknak az 1. ábra A—B vonala szerinti keresztmetszete. A 85 3. ábra a forgómérleg azon állását mutatja, amelynél a függeszték elmozgás ellen biztosítva van. Az ábrákon (a) a tok, (b) a függeszték, (c) a mérlegen megerősített hengeies üreges-test, amelyben az (a) tok csúszhat, 40 (d) tartópeckek a függesztékhez, amelyek a forgómérleg helytálló részén közvetlenül megerősithetők. A kiviteli példában a (d) peckek és a mérleg között az (e) rugók vannak beiktatva, (f) az (a) tok 45 fenéklapja. Ha a mérleget az 1. ábrán látható helyzetéből a 3. ábra szerinti helyzetébe akarjuk hozni, akkor az (a) tokot a (c) hengeres üreges-testben felfelé toljuk addig, 50 míg a (b) függeszték az (a) tok (f) fenekén felfekszik. Ezen eltolódásnál a (d) peckek a lengési térbe lépnek, minthogy az eltolódásban nem vettek részt és a (b) függesztékre fekszenek fel úgy, hogy a 55 függeszték az (a) tokban többé nem mozoghat. Az utat, amellyel emellett a tok el lesz tolva, a tokon, illetve a (c) hengeres testen az elmozgás két* véghelyzetének megfelelően elrendezett ütközők go határolhatják. Célszérű az oly kiképzés, amelynél az (a) tok megemelésénél a tok (f) fenéklapja a (b) függesztéknek, azaz mérlegkarnak nekifekszik (3. ábra), mielőtt a 65 (d) pecek a (b) mérlegkart érinti. Ezzel azt érjük el, hogy az (a) tok sülyesztésénél a (d) peckek a (b) mérlegkart már szabadon engedték, amikor a tok fenéklapja a (b) mérlegkartól elválik s ezzel 70 meggátoljuk azt, hogy a mérleg feloldásánál a függesztékben hirtelen lökés lépjen fel, amely a torziósfonál elszakítására vezethetne.
