117843. lajstromszámú szabadalom • Vákuumcsöves berendezés ibolyafénynél rövidebb hullámhosszú sugárzás előállítására

KA0YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 117843. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — A. 3878. ALAPSZÁM. Váknumcsöves berendezés ibolyafénynél rövidebb hullámhosszú sugárzás előállítására Ajkay R. Félix oki. gépészmérnök és Bittera Jeiiő igazgató, Budapest. A bejelentés napja 1934. évi május hó 19-ike. Az ibolyafénynél rövidebb hullámhoszszú sugárzás előállítására használatos vákuumcsöveket két csoportra oszthatjuk, nevezetesen gyengébb vákuumú és igen 5 nagyfokú légritkitású vákuumcsövekre. Azokban az elektronáramlás iontaszitás révén, ezekben a katód izzítása útján jön létre. Az első helyen említett vákuumcsöveknek hátránya, hogy a vákuum foka 10 nem állandó és az elektronsugárzás intenzitása nem változtatható tetszőlegesen, miértis a gyakorlatban a másik csoportba tartozó vákuumcsövek, — melyeknek e rossz tulajdonsága nincs meg — azokat 15 úgyszólván teljesen kiszorították. A második csoportba tartozó, Coolidgerendszerű csöveknél az elektronemissziót a katódnak megfelelő kiképzésével az antikatód egy pontjára szokták össz-20 pontosítani, hogy ezáltal az itt keletkező röntgensugarak lehetőleg éles körvonalú árnyképeket adjanak. Természetes, hogy az antikatód e pontja, az itt összpontosuló energia következtében, 25 erős változásnak van alávetve, amelyet a szokásos hűtőberendezésekkel sem lehet megakadályozni. Ujabban e káros jelenségnek csökkentése végett az antikatód síkjával pár-30 huzamosan elhelyezett izzószálat alkalmaznak és az ebből kilépő elektronemissziót az antikatódnak felületére vonalfókusz alakjában irányítják. Az ilyen vákuumcsövek élettartama az előbbiek-36 hez viszonyítva, lényegesen hosszabb, mert a vákuumcsőben felhasznált energia nem egy pontra, hanem egy pontsorra van összpontosítva. Az ilyen vagy bármely más katódról kiinduló elektronsugárzást egy vagy több 40 indukcióstekercs, permanens vagy elektromágnes alkalmazásával az antikatód felületének egy pontjára (körfókusz), ill. pontsorára (vonalfókusz) összpontosítjuk. Az elektronsugárzást befolyásoló in- 46 dukciós hatás megfelelő változtatásával, éspedig akár úgy, hogy az indukciós hatást létesítő tekercs tengelyirányát változtatjuk, akár úgy, hogy az elektronsugárzás tengelyére merőleges és e sugár- 50 zást taszító vagy vonzó indukciós erőket alkalmazunk, elérhetjük, hogy a sugárzásnak ütődési helyét az antikatódon tetszőlegesen változtathatjuk, miáltal gyakorlatilag az antikatód egész felüle- 55 tét kihasználhatjuk és így a vákuumcső élettartamát lényegesen meghosszabbíthat juk, illetve a vákuumcsövet jobban terhelhetjük. Az itt ismertetett módon kiképezett 60 vákuumcső kiviteli alakját a csatolt rajz 1. ábrája elektromágnesek felhasználása esetében tünteti fel vázlatosan. Az (a) vákuumcsőben az izzószálas (b) katód és (c) antikatód foglal helyet. E 65 kettő között (d) és (e) elektromágnesek vannak a vákuumcsövön kívül elhelyezve, amelyek a (b) katódból kiinduló elektronsugárzás irányát befolyásolják. A 2. ábra az ismertetett módon ki- 70 képezett vákuumcsőnek azt a kiviteli alakját tünteti fel vázlatosan, melynél az izzószálas (b) katódot és a (c) antikatódot magában foglaló (a) vákuumcsövet az elektronsugárzás befolyásolására való 75 (d) indukcióstekercs veszi körül.