117818. lajstromszámú szabadalom • Oltókamara villamos kapcsolókhoz

kező a (3) hengeren belüli (15) térben helyezkedik el, mely a (3) henger (18) nyílásain át a (2) süveg alatti (22) térrel közlekedik. A süveg alsó (20) része belül iisn-5 gert alkot, melynek belső átmérője a (8) henger külső (19) karimájának átmérőjéhez igazodik. A (21) rugó a (8) hengert rendszerint felső helyzetében tartja. A működésmód a következő: 10 Ha a (13) érintkező a helytálló (14) érintkezőtől távolodik, közöttük fényív keletkezik. A fényív által létesített gőz az érintkezők mozgásának első pillanatában a (15) térből a (18) nyílásokon át, és a (19) 15 karima külső él'e mentén az oltökamarából kiáramlik. A differenciális dugattyú, amelyet a (8) henger, a felső (9) zárókarima és a (10) femek alkot, ekkor még nyugialomban van. Ha azonban a mozgat-20 ható érintkező lefelé a (17) térbe mozgott el, az oltókamarában uralkodó nyomás, mely az olajnak a fényív által az oltókamarában való elgőzölögtetéséből ered, a dugattyút a következők szerint mozgásba 25 fogja hozni: A (17) térben uralkodó nyomás a (10) fenékre lefelé irányuló erővel hat, a (16) térben uralkodó nyomás podig a (9) fedőre alsó oldalán felfelé hat. Mivel a le-30 felié irányuló erő a felfelé irányú] ónál nagyobb, a dugattyú lefelé mozog és ezzel ,a (16) tér kisebbedik, egyúttal pedig a (4) és (5) falak közé és ezek (11, 12) nyílásián át folyadékáram préselődik. Ha ia fényív 35 nem oltódnék ki már a dugattyú első mozgásánál, az oltás a dugattyúmozgásának későbbi része folyamán minden körülmények között bekövetkezik. Mivel ugyanis a (19) karima a (2) süveg hengeres (20) 40 részében meglehetősen jól illik, a dugatytyú mozgásának utóbbi része folyamán a dugattyúra olyan járulékos nyomás fog hatni, mely a most már a (22) térben megnövekedett nyomástól származik és a 45 (9) fedőre lefelé hat. E járulékos erő folytán a dugattyúmozgás utóbbi részlete folyamán a (11) és (12) nyílásokon át erőteljes folyadékáramlást kapunk. A 2. ábrán is (1) jelöli az izolátort, mely 50 az oltókamarát hordja. Az izolátorhoz az 1. ábrán látható megoldással teljesen egyezően (2) süveg van erősítve. Itt azonban a helytálló (14) érintkezőt (3) henger veszi körül, amelyet, valamint, a két szi-. 55 getelt (4) és (5) közfalat további (33) henger hord, amelyet viszont koncentrikus (8) henger zár körül. A (4) és (5) közfalakban a mozgatható (13) érintkező számára itt is (11), illetve (12) nyílás van. Az említett három hengerít egymással fent a (9) födő 60 köti össze, alul pedig a (8) ós (33) hengert a (10) fenék egyesíti, amelyben a mozgatható (13) érintkező számára szintén nyílás van. A (9) fedőben (23) nyílások vannak, amelyeken a (2) süveghez erősített 65 (24) csapok hatolnak át, melyek alul a (25) gyűrűt hordják. Ez a gyűrű a központos elrendezésű (8) és (33) hengerek közötti, gyűrűalakú térbe dilik. Az a (15) tér, amelyben a helytálló (14) érintkezőt el- 70 rendeztük, akárcsak az 1. ábra szea'inti megoldás esetében, az érintkezők mozgásának kezdetén az oltó-kamarán kívüli térrel közlekedik, még pedig mindaddig, amíg a (8) ós (33) hengerekből, a (9) fe- 75 dőből és a (10) fenékből álló dugattyú lefelé annyira elmozgott, hogy a (19) karima éppen a kettős siiveg hengeres (20) részében helyezkedik el. Akárcsak az 1. ábra esetében, a 2. ábra 80 esetében is a (15) térben az oltókamarán kívüli térrel való szabad közlekedés folytán számottevő tálnyomás nem keletkezik, miért is a dugattyú a fényívképződés első része folyamán mozgásba nem jöhet. 85 Csak amikor a mozgatható (13) érintkező a (17) térbe érkezett, fog az ekkor a fényív által előidézett nyomás a dugattyúra a következőképpen hatni: A (17) térben uralkodó nyomás a du- 90 gattyúmozgásra nincs hatással, mert a (10) fenékre lefelé ható nyomást az (5) közfalra felfelé ható nyomás kiegyenlíti. A (4) és (5) falak közötti térben uralkodó nyomás a dugattyúmozgásra szintén 95 nincs hatással, mivel a felfelé irányuló nyomás a lefelé irányulóval egyenlő. A dugattyúra ható nyomás ennélfogva egyenlő azzal a különbözeti nyomással, mely a (26) térben létesített, a (10) fe- 100 nékre lefelé ható nyomás és a (16) térben uralkodó, a (9) fedőre felfelé irányulóan ható nyomás különbségéből adódik. Ez utóbbi nyomás az előbbinél kisebb, miután a (24) csapok a (9) fedő gyűrűalakú 108 alsó oldalának egy részét elfoglalják, ámbár egyébként a (9) fedő gyűrűalakú alsó oldalának felülete egyenlő a (10) fenék alsó felületével, amelyre a (26) térben uralkodó nyomás hat. 110 A 3. ábra szerinti foganatosítási példa esetében az oltókiaimaráit hordó izolátort szintén (1) jelöli. Az izolátorhoz (2) fémsüveg van erősítve, de az 1. és 2. ábra, szerinti megoldásokkal ellentétben a 3. ábra 113 esetében az oltókamara a (2) süveghez van erősítve. Az oltókamara (8) hengerből áll, melynek (10) feneke szigetelőanyagból