117813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak és nedves anyagoknak a beszárítására

kony rétegben tartalmazó szárítóalátét­nek a hőmérsékletét ,az egéisz szárítóeljá­rás folyamán állandó fokon tartjuk, rész­ben pedig abban áll, hogy az egész tartó­alátéten vagy annak egy részén elosztott levegő- vagy gázáramot alkalmazunk, melyek a tartóalábét hőmérsékleténél lé­nyegesen alacsonyabb hőmérsékletűek és amelyek mindegyikét úgy befolyásoljuk ós vezéreljük, hogy a megfelelő áram szög alatt nagy sebességgel éri a szárítandó anyag rétegét és hogy a tartóalátétről való visszavetődése után egyedijűleg arra is kényszerül, hogy részben szívóhuzam ha­tása alatt, bizonyos szakaszon a tartóalá­tét hossz- vagy kerületi irányában a szá­rítandó anyagréteg fölött és alatt az ad­diginál még nagyobb sebességgel mozog­jon, mire az áram, mindig az említett szívóhuzamnak a hatása alatt, elfolyik. Ilymódon elérjük, hogy az említeti le­vegő- vagy gázáramok mindegyike az anyag felhevítésénél fejlődött gőzöket közvetlenül és erőteljesen eltávolítja. Az elgőzösítést azzal segítjük elő, hogy a szárítandó anyag molekuláit mozgásba hozzuk és azonkívül azoknak az anyagtól eltávolodó mozgásirányt adunk. Az eze­ket előidéző eszköz maga is szárítóként működik, amennyiben erős szélként hat az anyagra és így a nedvességet magával­ragadja ós a kezelt szárítandó anyag hűtő­szereként működik, úgy hogy azt ezzel gyakorlatilag a levegő- vagy gázáramok hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékle­ten tartjuk. Azonkívül ezek az áramok azt is biztosítják, hogy a szárítási eljárás folyamán mindig némi levegő legyen a szárítás alatti anyagban. A rajz a találmány néhány foganatosí­tási példáját vázlatosan leegyszerűsítve mutatja. Az 1. ábra az új eljárás foganatosítására való szárítódob oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala ezerinti középső hosszmetszet, a 3. ábra a 2. ábra C—D vonala mentén vett nagyobb léptékű részleges metszet, balról nézve, a 4—6. ábrák a csatornavezetés és a lég­áramlás egyes részleteit feltüntető, rész­ben metszett távlati képek. A rajz példáiból a következő berende­zések adódnak. Az (1) szárítódóbot, amelynek felüle­tére folyadékfilmet vezetünk, ház veszi körül. A háznak koncentrikus belső ré­szében (6) és (7) falakkal határolt csator­nák vannak. (3) ós (4) hozzávezetőcsatornákat jelöl, 60 amelyeknek elrendezése a 2. ábrán vilá­gosabban látható. (2) és (2') az (1) dobnak a forgástengelyei. (5) a légelvezetésre való csatorna, amely a (10) csőbe torkol­lik. (9) a készre szárított anyag számára 65 való kaparó. Az 1. ós 2. ábrából kitűnik, hogy a szá­rításra szánt levegő a (3) falakon belül a (4) csatornákon át a résekkel ellátott (6, 7) szájcsövekbe vagy csatornákba 70 áramlik, az anyagot érintkezés vagy azon nagy áramlási energiával történő keresztüláramlása útján erőteljesen szá­rítja és azután az (5) és (10) csatornákon keresztül a berendezésből távozik. 75 A 3. ábrán látható, hogy a (6) falak a folyadékfilmen keresztül való jobb lég­vezetés elérésére közvetlenül a filmig vannak vezetve, míg a (7) falak lényege­sen rövidebbek, ixgyhogy a szárító lóg- 80 sugarak, amint az; a 4—6. ábrákon táv­lati nézetben látható, rézsútosan vetőd­nek vissza az egyik csatornából a má­sikba. A 4. ábrán az (1) dobot tengelyirány- 85 ban futó csatornákból álló körgyűrű veszi körül. (5) e csatornák ürege® tereit, (12) a külső falakat, (11) pedig az oldal­falakat jelzi, A (11) falak a két végen egymáshoz képest el vannak tolva. (3) 90 körgyűrű-alakú tárcsa, amely az imént említett réscsatorna-elrendezés oldalfa­laival a (4) légcsatomákat alkotja. Amint a nyilak mutatják, a szárítólevegő két­oldalt a (4) csatornákból áramlik ugyan- 95 azokba a réscsatomákba. A levegő az­után rézsiítosan visszavetődik és a szom­szédos csatornákat a kerületi részen levő . csatornákon át hagyja el. Az 5. ábra szerinti elrendezésnél íoo ngyancsak (3) falak csatlakoznak oldal­ról az oldalsó végfalakkal ellátott rés­csatornákhoz. Ennél az elrendezésnél azonban a réscsatornán kívül az egész ke­rületre a (14) fedél terjed ki. A levegő 105 a nyíliránynak megfelelően az egyik csajtorna egyik oldalán lép be és rézsútos áramban visszavetődve hagyja el a kö­vetkező. szomszédos csatornát. A 6. ábra szerinti kiviteli alak a 4. no ábra szerinti szerkezetnek megfelelő, az­zal az eltéréssel, hogy a függőleges (15) fal a réscsiatornákat két-két félre osztja. Az áramlás irányítására való (15) fal a folyadékrétegig ér. A levegő a (4) 115 csatornákból a (3) falakon belül a nyi­tott csatornavégeken a réscsatornába áramlik, a folyadékrétegre vetődik, azt

Next

/
Thumbnails
Contents