117813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak és nedves anyagoknak a beszárítására

IA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 117813. SZAM. IV/i. (IX/f., IX/h.) OSZTÁLY. — B. 13150. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés folyadékoknak és nedves anyagoknak a beszárítására. Jörgen Brabák igazgató Kopenhága, mint az Aktieselskabet Atlas kopenhágai cég- jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 22-ike. A találmány eljárás folyadékoknak és nedves anyagoknak a beszárítására, amely csak igen rövid időt igényel, amelynél továbbá a kezelt anyag állandóan igen aia-5 csony hőmérsékleten tartható és amely főként kivihető anélkül, hogy a kezeléssel a visszamaradó száraz anyag íz, szag stb. tekintetében bármiféle változást szenvedne. A kívánt eredmény elérésére az eljárás-10 nál az elgőzölgés állapotában lévő folyadéknál fellépő egyes különleges fizikai jelenségeket használunk fel. A találmány a következő felismeréseken alapszik: A folyadékban a molekulák élénk moz-15 g'ásban vannak. E mozgás annál élénkebb, minél nagyobb az az energiamennyiség, amelyet a folyadékba, annak felmelegítésénél az időegységben bevezetünk. A molekulák mozgása, amelynek folyamán 20 közöttük ütközések lépnek fel, főként a folyadék felszíne felé irányul. Ennek következtében egyes molekulák a felszín fölé kerülhetnek, amikor is mozg-ási sebességük gyorsan zérusig esik alá és pedig részben 25 a folyadék vonzóereje, részben a folyadékba visszatérő molekulák ütközése és végül a levegőmül ok u 1 ák behatása következtében. Ennélfogva a íölyadókmolekiilák egy része ismét a folyadékba esik vissza. 30 A folyadékmolekuláknak másik része azonban a folyadék vonzósreje alkotta erőmezőt áttöri és gőz alakjában a levegőben szétterjed. Ha természetes vagy mesterséges légáramlás van jelen, az a lég-35 molekulákat magával ragadja. Azonkívül az említett áramlás, — amennyiben az oly erőhatást fejt ki, amelynek az eromezővel szemben működő nagyobb vagy kisebb összetevője van, — a molekuláknak a víz felszínéről az erőmezőn való áttörését 40 megkönnyíti, azzal a következménnyel jár, hogy nagyobb számú molekula jut az erőmezőn keresztül, mint egyébként és ezeket a megfelelő légáram magával ragadja. Ilymódon az elgőzölög- 45 tetósi sebesség megnövekszik, vagy pedig, ami ugyanannyit jelent, az elgőzölögtetésliez szükséges idő megrövidül. Ebben az összefüggésben a kövekező fizikai jelenség is fontos. Az elgőzölögtetésre 50 vonatkozó tanból ismeretes, hogy a levegőtől megszabadított, folyadék nehezebben gőzölög el, mint a levegőt tartalmazó folyadék. Ha folyadéknak a beszárításáról van szó, úgy a beszárítandó anyag rend- 55 szerint egész vékony réteget alkot. Ha már most vékony rétegből álló és valamely tartófelületen levő folyadék beszárításához oly légáram áll rendelkezésre, amely nagy sebességgel, igen nagy f>o áramlási energiájú, pl. kontrakciós su'iár a lakjában éri alkalmas szög alatt a folyadókréteg felületét, úgy az áthatol a fo lyadékrétegen és ezzel a molekulák egy részét szabaddá teszi. Ily esetben a lég- 65 áram az említett alátétet vagy a szárítható anyagnak az alátéten levő molekuláris rétegét is éri. E felületről a légsugár fokozott sugárnyomással vetődik vissza. A sugár, amely már bizonyos számú víz- 70 molekulát tartalmaz (feltételezzük, hogy vizes folyadékról van szó), most tehát újból áttöri a folyadékréteget, illetőleg az említett molekuláris folyadékréteg men-