117791. lajstromszámú szabadalom • Szakaszosan változó fényt kibocsátó világító berendezés

említett tengely lehet valóságos vagy csupán geometriai tengely. A negyedik esetben előálló mozgás visszavezethető az összetevő egyszerűbb ö mozgásokra. A fenti négyféle mód bármelyike szerint legyezőmozgást végző felülettel ellátott berendezés előnyös tulajdonsága, hogy a felület mozgása a tokba zárt fényforrás. 10 tói felmelegedő levegőt állandó áramlásban tartja s ezzel annak hűlését, illetve a toknak a nyílásokon át való szellőzését elősegíti. A kívánt fényhatás elérése céljából a 15 találmány szerinti berendezésben alkalmazott fényszórófelület mozgása oly irányú, hogy e felületen kiképzett tagozódás vagy rajz el ne mosódjék, tehát pl, a felület önmagával párhuzamosan a fényt át-20 bocsátó nyíláshoz közeledő és távolodó mozgást végez. Ha ugyanis pl. úgy mozogna, hogy a mozgó felület a nyílástól állandó távolságban miarad, akkor a mozgó felületen lévő tagozódás vagy rajz 25 minden egyes pontja a mozgás irányában vonallá torzulna; a kivánt hatás pedig az, hogy a mozgó felület rajza egymással egybevágó különböző síkokban ismétlődőnek lássék. A fenti értelmű mozgás foly-30 tán az a látszat, hogy egymás mögött több fénylő felület van, melyek közül a hátrább fekvők azért láthatók, mert a nézőhöz közelebb fekvők átlátszók. A valóságban a haladó vagy lengő mozgást végző 85 felület gyors mozgása közben a határhelyzetekben irányt változtatva egy-egy pillanatra megáll s e pillanatnyi helyzetéinek képe a szem tehetetlensége folytán akkor is látható, mikor a fénylő felület 40 már egy másik helyzetében van- Hasonlóképen egyidejűleg látja a szem a forgó felületet is különböző helyzeteiben, e különböző helyzetek képei azonban csak bizonytalanok s ennek folytán a forgó felü-45 let mögött elhelyezett mozdulatlan felület képét a forgó felület minden egyes helyzetében a tnéző ugyancsak látni véli. A valóságban a nyugvó felületet teljes egészében csak oly pillanatokban látja a 50 néző, amikor a forgó felület a nézőpontot a tengellyel összekötő síkba esik, minden más helyzetében a forgó felület a nyugvó felületet kisebb-nagyobb mértékben eltakarja. A fényhatást fokozza a fényforrás 55 oly elhelyezése, hogy fénye egyrészt közvetlenül érje a mozgó és nyugvó felületet, másrészt a mozgó felületről a gyorsan mozgó fénysugarak a nyugvó felületre visszaverődjenek s onnan állandóan változó szögek alatt újból visszaverődve, azlt 60 a látszatot keltsék, mintha a nyugvó felület is gyors rezgő mozgásban volna. Nagyobb világító felületek létesítésénél vagy intenzivebb fényhatás elérésére célszerűen több mozgó fényszóró felület is 65 alkalmazható, melyek egymástól különböző irányokba és módon is mozoghatnak. Az 1. ábra a találmány elvi működésének, a 2. ábra, a 70 3. ábra, a 4. ábra és az 5. ábra a találmány egy-egy példaképeni kiviteli alakjának vázlatos rajza. Az 1. ábrán az (1) fényforrásból kiin- 75 duló fényt a (2) fényes felület szög alatt veri vissza a (3) nézőpontba. A (2) fényvisszaverő felület a (4) nyíl irányába elmozdulva pl. a tetszőlegesen felvett (2a) helyzetében a fény az a szögtől különböző 80 |3 szög alatt veri vissza a (3) nézőpontba. Ha a (2) felület nem a (4) nvíl irányában haladó, hanem az (5) tengely körül forgó vagy lengő mozgást végez, akkor pl. a tetszőlegesen felvett (2b) helyzetében az 85 (1) fényforrás fénye y szög alatt verődik vissza a (3) nézőpontba. A találmány szerint a (2) feTület gyors legyezőmozgást végez. E legyezőmozgást akár a (4) nyíl irányába haladó mozgásiként, akár az (5) 90 tengely körül forgó vagy lengő mozgásként végezve, a (2) felületről ia (3) nézőpontba jutó fény visszaverődési szöge állandóan változik s ez a szakaszos változás a már leírt sajátságos fényhatást kelti. 9

5 A 2. ábrán metszetben vázolt példaképeni kiviteli alakban a (6) burkolat (7) nyílásán keresztül jut az (1) fényforrásnak (2) mozgó és (8) nyugvó 'felületekről visszavert fénye a (3) nézőpontba. A (7) 100 nyílásba, vagy annak közelébe, a fénysugarak útjába színes, esetleg rajzzal ellátott fényt átbocsátó felületek is elhelyezhetők. A (2) felület valamely ismert, az ábrán fel nem tüntetett módon, pl. elek- 105 tromágneses szerkezettel a (4) nyíl irányába mozgatható. Hasonló hatású, de szerkezetileg könnyebben megoldható a 3. ábrán metszetben vázolt példaképeni változat. Itt például a (2) mozgó fe- no lület az (5) tengely körül lengőmozgást végez a (2) teljes vonallal és a (2a) eredményvonallal rajzolt szélső helyzetek között. A szemlélő a (3) nézőpontból a (2) és (2a) helyzeteket élesebben, a közbeeső 115 helyzeteket halványabban, de egyidőben