117790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok katalitos kezelésére, illetve átalakítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS U77UO. SZÁM. IV/b/l. OSZTÁLY. — H. 13591. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés gázok katalitos kezelésére, illetve átalakítására. Bössner Franz és Marischka Carl mérnökök és igazgatók, Wien. A bejelentés napja 1936. évi november hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi november hó 4-ike. A találmány eljárás és berendezés gá. zok katalitos kezelésére, illetve átalakítására, különösen pedig szénoxidnak és (vagy) szénsavnak a gázoktól kontakt-5 anyag jelenlétében foganatosított eltávolítására, mely kontaktanyagot hevítéssel megújítjuk (regeneráljuk). A találmány különösen városi gáznak a mérgező hatású .szénoxid szénsavvá és hidrogénné 10 való átalakításával foganatosított méregtelenítésére alkalmas. A találmány továbbá arra is használható, hogy a szénoxid ezen átalakításával egyidejűleg az ekkor keletkező szénsavat a gázíból részben vagy 15 egészen eltávolítsuk. A találmány azonban egész általánosságban is alkalmas szénsavnak gázokból való eltávolítására, függetlenül attól, hogy ez a szénsav szénoxidnak megelőző átalakításával létesült, 20 vagy hogy azt a gázok már eredetileg tartalmazták. A találmány további alkalmazási területe az ammóniák és benzin szintétikus előállításához való kiindulási gázok fejlesz-25 tése, minthogy a találmánnyal a gáz szénoxid- és hidrogéntartalma közötti arány úgy szabályozható, hogy az arány az említett kiindulási gázokhoz szükséges értéket vegye fel. 30 A szónoxid átalakítására eddigelé alkalmazott berendezéseknél ez az átalakítás és a kontaktanyag megújítása rendszerint égy ós ugyanazon térben ment végbe. Ekkor a kontaktanyag megújítása végett a 35 gázátalakítási folyamatot időszakonként még kellett szakítani, a kontaktanyagot pedig a szénsav kiűzésére időszakonként oly hőmérsékletre kellett hevíteni, mely jóval nagyobb volt, mint az a hőfok, melynél a szénoxid átalakulása ment végbe. 40 Ha az ily berendezéseknél a gázátalakítás (szénoxidátalakulás) folyamatát folytonossá akarták tenni, akkor két vagy több térről (az alábbiakban röviden „kontakttér"-nek nevezett terekről) kellett gondos- 45 kodni, amelyekben a szénoxid átalakulása ment végbe; ennek folytán a berendezés bonyolulttá, át nem tekinthetővé és költségessé vált. Azonkívül az ilyen berendezéseknél jelentékeny hőveszteségek elkerül- 50 hetetlenek voltak. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a kontaktanyag a kontakttól1 és az utóbbitól különböző megújító tér között, melyben a kontaktanyag megújí- 55 tása megy végbe, forró állapotban ismételt körfolyamot tesz meg, melynek során a kontaktanyag hőmérséklete a kezelési és a megújító hőmérséklet közötti körzetben gyakorlatilag megmarad. Itt a „keze- 60 lési hőmérséklet" alatt az a hőfok értendő, melyen a gáz befolyásolása, illetve átalakítása megy végbe, „megújító hőmérséklet" alatt pedig az a hőfok értendő, melyen az alkalmazott kontaktanyagot 65 megújítjuk. Az ilyen körfolyammal, melyet a kontaktanyag forró állapotban tesz meg, folytonos eljárásra teszünk szert, melynél a kontakttér és a megújítótér egymástól kü- 70 lönböző, de állandó hőmérsékleteken marad. így pl. városi gázok méregtelenítésénél a kontakttér hőmérséklete kb. 350— 400 C°, a megújítótér hőmérséklete pedig