117789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsavnak kontaktuseljárással való előállítására
Megjelent 1938. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117789. szám. IV/h/1. OSZTÁLY. — Z. 2080. ALAPSZÁM. Eljárás kénsavnak kontaktuseljárással való előállítására. Dr. Zieren Alfons, vegyész, Bruxelles. A bejelentés napja 1936. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi december hó 18-ika. Ha kénsavat kontaktuseljárással akarunk előállítani, az eljárás rendszerint azzal kezdődik, hogy szulí'idos érceket pörkőlőkemencében levegővel lepörkö-5 lünk és a keletkező (S02 ) tartalmú gázokat körülményes nedves tisztítással a kontaktuskészülékekben való feldolgozásra előkészítjük. Míg a régebben használt platina-kon-10 taktusmasszák nedvességgel szemben rendkívül érzékenyek voiiak, az újabb vanádium-kontaktusmasszák nedvességgel szemben érzéketlenek. Ennek megfelelően már több módon 15 kísérelték meg nedves (S02 ) tartalmú gázoknak vanadium-kontaktusmasszákkal való feldolgozását. De ámbár maga a katalízis zavartalanul megy végbe, a katalízis után a képződött nedves (S03 ) 20 gázoknak elnyeletése rendkívül nehéz, majdnem lehetetlen volt. Erre való tekintettel már ajánlották, hogy a keletkezett nedves (S03 ) tartalmú gázokat lassan lehűtve frakcionáltan kon-25 denzálják ; ilyen módon azonban csak 94—96%-os kénsavat lehetett termelni. A találmány olyan eljárás, mely nemcsak egyszerűbb, de a nedves (S03 ) gázok maradéktalan abszorbálását és nagyobb 30 töménységű kénsav termelését teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás menetét a berendezést vázlatosan feltüntető 1. ábrával kapcsolatban ismertetjük. 35 Az új eljárás értelmében az (R) pörkölőkemencéből kilépő gázokat csak szárazporleválasztással tisztítjuk, amennyiben a gázokat előbb pl. elektrosztatikus szűrőn vagy mechanikus szűrőn, pl. (ST) porfogókamrákon vezetjük át s azután 40 még kerámiai anyaggal töltött (F) kamrában is szűrjük. Az (F) kamra hőmérsékét úgy szabályozzuk, hogy a kamrából kilépő gázok a sugárzó hőveszteségek dacára még kb. 350° hőmérsékűek legye- 45 nek. Ezzel a hőmérsékkel lépnek a gázok a (K) kontaktuskészülékbe. Ha a kontaktuskészülék kettősfalú, egyidő-tartamú készülék, akkor a gázok a fentemlített 50 hőmérsékkel lépnek a készülék köpenyébe s a készülékben a reakció kezdő hcmérsékére hevülnek fel tovább. Ha a kontaktuskészülék két-időszakos készülék, akkor a belépő gázok az első és a máso- 55 dik zóna közé iktatott hőcserélőben hevülnek fel a szükséges kezdőhőmérsékre. A kontaktuskészülékből kilépő gázok hőmérséke kb. 400—430°, aszerint, hogy mekkora kénessavtartalma volt a kata- 60 lizálandó gáznak. A gázok ezzel a hőmérsékkel lépnek az első (Tj) száraz abszorbeáló toronyba, melyet 98% (H2 S04 ) töménységű és 200 "körüli hőmérsékű savval csergedeztetünk. E toronyban a víz- 65 gőz maradéktalanul, az (S03 ) pedig részben abszorbeálódik. Az ebből az első toronyból kb. 220° hőmérsékkel kilépő gázokat második (T2 ) abszorbeáló toronyba vezetjük, melyet ugyancsak 98%-os, de 70 csak 60—70° hőmérsékű savval csergedeztetünk. Ebben a toronyban a maradék (S03 ) teljesen abszorbeálódik, a hulladékgáz a tornyot (S03 ) mentesen, min-
