117780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénoxidnak hidrogénnel magasabb szénhidrogénekké való katalizises redukálására
mérsékleten kell dolgozni, úgy ez úgy értelmezendő, hogy csekély hőmérsékíokozást nem kívánunk kizárni, feltéve, hogy a hőmérsékletfokozáson belül káros 5 hatas nem lép fel. Ha a szintézist kezdetbén 1ö5° hőmérsékleten foganatosítjuk, úgy a hőmérsékletnek kb. 190°-ig való fo'Kozása megengedett. A nem illó reakciótermékek eltávolítása 10 pl. ezeknek az anyagoknak oldószerekkel, illetőleg oldószerek keverékeivel, pl. benzollal, alkohollal vagy magával a szintézissel előállított olajok célnak megfelelő frakcióival, ismert módon való kioldásá-15 val történhet. A találmány értelmében a gyakorlati foganatosításra különösen előnyös, ezt a kivonatolást magában a szintéziskemencében végezni, anélkül, hogy abból a katalizátormasszát el kellene ta~ 20 volitanunk, ahogy ez eddig történt. Továbbá azt találtuk, hogy a katalizátorból a nem illó reakciótermékeket különösen egyszerű módon úgy távolíthatjuk el, hogy a katalizátormasszával hidrogént 25 vagy hidrogéntartalmú, vagy hidrogénievalasztó gázokat, vagy gőzöket, így pl. vízgőzt hozunk behatásra, melyeket egyenként önmagukban, egymással való keverékeikben vagy egyenként egymás-30 után alkalmazhatunk. Különös fontosságú emellett az a további megfigyelés, hogy ezt a behatásra hozatalt már alacsony szintézishőmérsékleteken, pl. 18.0—200°-on, eredményesen foganatosít-35 hatjuk. Ebből az okból a katalizátornak .... hidrogénnel való összehozását a találmány értelmében ugyancsak a szintéziskemencében magában foganatosíthatjuk, akkor is, ha ezeket a kemencéket hő-40 szabályozó anyagokként nyomóvizzel, vagy keringő olajjal tartjuk üzemben, melyek tudvalevőleg lényegesen magasabb üzemi hőmérsékleteket nem engednek meg. Különösen hatásosnak mutat-45 kozott a katalizátornak először valamely oldószerrel való kivonatolása és ezt követőleg a fent jellemzett módon hidrogénnel való összehozása. Az időközök, melyeken belül regenerá-50 lünk, bizonyos határok között ingadozhatnak. Ha pl. két-két regenerálás között a katalizises hatásosságnak csekély, pl, 5 %-os csökkenését engedjük meg, úgy elegendő, ha a regenerálást több, pl. 65 8 napos közökben végezzük. Emellett az mérvadó, hogy a kezdeti aktivitás helyreállítását minden esetben a nem illanó anyagok eltávolításával és nem a reakcióhőmérsékletnek megfelelő fokozásával érjük el. Mennél rövidebb időközökben re- 60 generálunk, annál csekélyebb a teljesítménynek időközi csökkenése. Regenerálhatunk pl. minden második, harmadik napon, vagy minden nap, vagy naponta többször is és így gyakorlatilag változat- 65 lanul egyenlően maradó nagy termelési hányadokat érünk el. Ha a nem illó reakciótermékeket a katalizátorból elegendően rövid időközökben eltávolítjuk, úgy a kemence üzemé- 70 nek ingadozásai olyan csekélyekké válnak, hogy a szintézisgáz, illetőleg a kif uvatásra alkalmazott gázok vagy gőzök átkapcsolására önműködő szerveket használhatunk. 75 A találmány szerinti eljárásnak különös előnye, hogy a cseppfolyós termékek termelési hányada átlagban nagyobb, mint ahogy az bármilyen más, eddig ismert módon azonos katalizátorral elérhető 80 volt. Továbbá kiderült, hogy ez az eljárás lehetővé teszi a reakciótermékek kívánt nagyobb molekulájú részeinek termelési hányadait lényegesen fokozni, olyan szin: tézisüzemmel szemben, melynél rövid 85 időszakokban végzett regenerálás nélkül, ehelyett azonban folytonos hőmérsékletfokozással dolgoztak. A találmány t az alábbi példákkal közelebbről magyarázzuk: 90 1. példa : Kobalt - tórium - sejtkovakatalizátorra kb. 185—190°-on 26-—29% szénoxidot, 56—60 % hidrogént és többi részben szénsavat és nitrogént tartalmazó keverék- 95 gázt vezetünk. A katalizátoron minden 24 órában, mindig egy-egy óra hosszat, 180—185°-on hidrogént óránként ugyanolyan mennyiségben, mint előbb szintézisgázt vezetünk át. A szintézis alatt 100 képződött és a katalizátorban levő nagymolekulás parafinszénhidrogéneket emellett részben szilárd parafinként vagy magas forráspontú olajokként, részben metánként vagy más gázalakú szén- 105 hidrogénekként távolítjuk el. Közvetlenül a hidrogénnel való összehozás után a katalizátorra ismét keverékgázt vezetünk, mire az azonnal minden m3 keverékgázra ismét 100—110 g cseppfolyós 110 terméket ad. Ily módon sikerül az üzemnek több hónapig való vezetése, anélkül, hogy friss katalizátorra volna szükség. Abban az esetben, ha az eltávolítandó nagyobb molekulájú szénhidrogének egy 115 részét lehetőleg változatlanul kívánjuk á katalizátorból kihozni, úgy a katalizátort jük el. Mennél röA generálunk, annál menynek időközi ( hatunk pl. mindé napon, vagy minc többször is és így lanul egyenlően 1: hányadokat érünl Ha a nem ill< katalizátorból eleg ben eltávolítjuk, nek ingadozásai ol; hogy a szintézisgá; alkalmazott gázol? lására önműködő tunk. A találmány szei előnye, hogy a cse melési hányada á1 ahogy az bármii} módon azonos 1 volt. Továbbá kidi lehetővé teszi a nagyobb molekuh hányadait lényege tézisüzemmel sze időszakokban vég; ehelyett azonban fokozással dolgoz A találmány t az lebbről magyaráz: 1- i Kobalt - tórium kb. 185—190°-on 56—60 % hidrogén savat és nitrogén gázt vezetünk. A 24 órában, mindij 180—185°-on hidr olyan mennyiségi tézisgázt vezetünl képződött és a kai molekulás parafin; lett részben szil: magas forráspont metánként vagy hidrogénekként t lenül a hidrogénnt a katalizátorra is tünk, mire az azo rékgázra ismét 1( terméket ad. Ily n nek több hónapig hogy friss katalis Abban az esetber nagyobb molekulá részét lehetőleg VÍ katalizátorból kihi
