117758. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő

égőkamrafenék, a 31. ábra pedig az égőkamratető számára való esőkígyókat imi-32. ábra a tápvízelőmelegítőben levő 5 esőkígyókat, a 33. ábra pedig a túlhevítő csőkígyót láttatja, amelynél az egymáson fekvő csőkígyók váltakozva egymással ellenkező irányokban hajlítottak és egymást hord-10 ják, a 34. ábra az összeépített túlhevítő nézete, <?.! 35. ábra. a különféle- szabályozókészülékek együttműködését feltüntető vázlat, a 15 36 ábra ugyanazt az elrendezésit tünteti fel kissé eltérő működési mód mellett, a 37. ábra a vezérlőszelep metszete, a 38—40. ábrák a hozzátartozó vezérlődu-20 gattyű foganatosítási alakjai, a 41—43. ábrák a szabályozóíveket láttatják, :i 44. ábra. az egyik szabályozórész különleges megoldását mutatja. 25 Az 1. ábrán vázlatosan tüntettük fel, hogy mely fűtő felületcsoportok és milyen sorrendben vannak a szekrény belsejében elrendezve. A tápvíz az (A) gyüjtőtartányból a (B) hőkicserélőn ált a 30 (C) tápszivattyúkhoz folyik, amelyek a (D) fiistgáz-tápvíz-előmelegítőn át gyűjtőije nyomják. A gyűjtőhöz, fojtószakaszokkal, az (F, G, H) hűtőfelületek és érintkezési elgőzölögtctőfeliiletek csatla-35 koznak. Ez utóbbiakból a gőz- és vizkeverék a C.T) vízleválasztóba áramlik ki. A keletkező gőz a felhasználási hely felé való útján a (K) túlhevítőn áramlik át. Felesleges víz az (L) vízlebocsáitókészülé-40 kokén távozik; ez a víz, a (B) hőkicserélőn folyik át és, — hacsak le nem bocsátjuk, — a tápvízi artányha tér vissza. Hőforrásként (M) égőt tűntettünk fel, melynek fűtőgáxai a nyilak jelezte sorremd-46 ben áramlanak végié a gőzfejlesztőn; a gázikilépésnél levő léghevítőt nem ábrázoltuk. A 3. és 4. ábrán ezeknek a fűtőfelületeknek térbeli elrendezése metszetben, a 50 16. és 17. ábrán pedig távlati nézetben látható. A gőzfejlesztő kétrétegű. Az alsóban az égőkamra van, az érintkezési-elgőzölögtetö-esőkötegekkel, a felsőben az utófű-55 tési felületek vannak a gőzleválasztóval. A tápvízszivalttyú a tápvizet a füstgáztápvíz-előmelegítő (200) elosztójába nyomja, melyből a (201) kilépő-gyűjtő felé való útjában párhuzamos áramokban folyik át az egymás fölött fekvő (202) 6( csőkígyókon. A kígyók (32. ábra) két-két, őket derékszögben keresztező ellenhúrokhoz viszonyítva váltakozva ellenkező irányokban hajlítottak. Ennélfogva a csőkígyók közvetlenül egymásra fektethe- 6i tők, anélkül, hogy a gáznak átlépését jobban akadályoznák, mint amennyire az a hőátvitelhez kívánatos. A (201) kilépőgyüjtőtől a (203) összekötőcső a vizet (204) elosztóhoz vezeti, 7< amelyből a (205) fojtócsöveken az öt párhuzamosan kapcsolt (206, 207, 208, 209, 210) csőkígyóba lép. Minden egyes csőkígyónak ellenállása nagyobb a gőzleválasztó irányában utánakövetkező fojtócső 7í ellenállásánál. Ennélfogva a víz az összes csövekben egyenletesen oszlik el. Azonkívül mind az öt csőszál olymódon elrendezett, hogy fűtésük lehetőleg egyenletes és áramlási ellenállásuk ugyanaz legyen. 8( Az egyes vízfolyások elrendezése olyan, hogy a víz mindig vízisintes vagy emelkedő irányban folyik; ezzel gőzbuborékoknak a megtelepedését akadályozzuk meg. 8í Mindegyik csőfal több, egymásmellett fekvő kígyóból van, amelyek a 30. ábra szerint alakítottak és egymásmelleit fekvően a feneket befedik. Ezek a csőkígyók a (211, 212, 213. 214, 215) csövek útján (16. 91 ábra) a 28. és 29. ábra szerint alakított (216. 217, 218, 219, 220) hűtőcsövekkel közlékednek, meVek az oldalsó hűtőfa,lakat és az érintkezési csőköteget alkotják. Mindegyik csőkígyó a 28. ábrán látható 9í módon, majd pedig a 29. ábrán feltüntetett módon többször hajlított, úgyhogy a falhűtésein kívül a 16. ábrán feltüntetett (228) érintkezési csőköteg keletkezik. Ha a csöveket elég szorosan hajlítjuk, akkor t( csőfal keletkezik, amely tűzálló kövek használatát feleslegessé teszi. Az érintkezési csőkötegből a (229) végcsöveket a 31. ábra szerint ugyancsak öt (230) kígyóból összetett rétegbe hajlítjuk, 1< mely a tűztér tetejét alkotja. A végesövek felfelé könyökbe vannak hajlítva és tengely irányban a függőleges tengelyű hengertartányként kialakított (232) leválasztóba torkolnak. 1' A falaknak ós a kötegnek ilymódon egyes egymásmellett fekvő csőkígyókból valyó felépítése azzal az előnnyel jár, hogy károk fellépténél a sérült csőcsoportok nagyobb hegesztési munkálatok nél- l kül az égőnyíláson át kicserélhetők.