117757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű permanens mágnes-ötvözetek előállítására vasnikkel-aluminium alapon

MAGYAR KIRÁLYI ^jjgy SZABADALMI BIRÓSÍS SZABADALMI LEÍRÁS 117757. SZÁM. XVI/C. OSZTÁLY. — Ü. 13621. ALAPSZÁM. Eljárás nagyértékü permanens mágnes-ötvözetek előállítására vas-nikkel-aluminium alapon. Róbert Bosch Aktieriges e lls cha ft cég" Stuttgart. A bejelentés napja 1936. évi december hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi december hó 23-ika. Ismeretes, hogy permanens mágnesek előállítására alkalmaznak olyan vasötvözeteket, amelyek 7—40% nikkelt, 3—20% alumíniumot és adott esetben a következő 5 fémek közül egyet vagy többet tartalmaznak: kobalt, réz, króm, mangán, wolfram, molibdén, vanadium, titán. Ötvözetek előállításánál vas-nikkel-aluminium alapon a kiindulási anyagokkal együtt kisebb 10 vagy nagyobb mennyiségű szén is jut az ötvözetbe. Ha 1%-ig vagy annál több szenet tartalmazó ötvözetek adott esetben még használható mágneseket adnak is, az ötvözet mágneses jóságára való tekintet-15 tel mégis a vas lehető legmesszebbmenő kiküszöbölésére kell törekedni. Adva volna tehát az, hogy a kérdéses ötvözetek előállítására lehetőleg tiszta kiindulási anyagokat alkalmazzunk. Gazda-20 sági okokból azonban kiindulási anyagokként csak technikailag tiszta fémek jönnek tekintetbe, úgyhogy vasnál legalább 0.03%, nikkelnél 0.2% és kobaltnál 0.5% széntartalommal kell számolni. Ennélfog-25 va olyan ötvözet, amely pl. 22.5% nikkelből, 10% alumíniumból, 13% kobaltból. 5% rézből és ezenkívül vasból áll, kb. 0.12% szenet tartalmaz. Azt találtuk, hogy ha a szémtartalmat 30 0.1% alatti, pl. 0.05%-nál kisebb értékre csökkentjük, az ötvözet mágneses tulajdonságai lényegesen javulnak és hogy a szóntartalom ilyen csökkentése széntartalmú kiindulási anyagok, különösen a tech-85 nikailag tiszta fémek alkalmazása esetén is elérhető. A találmány értelmében vas-nikkel-aluminium alapon nagyértékű permanens mágnes-ötvözeteket úgy állítunk elő, hogy előbb az alumínium kivételével az összes 40 ötvözetalkatrészeket beolvasztjuk és az ömleszték szén tartalmát szokásos oxidálóeszközökkel 0.1% alatti, pl. 0.05%-nál kisebb értékre hozzuk és csak azután adjuk az ömlesztékhez az alumíniumot. 45 A találmány szerinti eljárás magyarázatára megjegyezzük, hogy aluminiumot tartalmazó ömlesztéknek oxidáló kezelése nem vezetne eredményre. Az oxigénnek ugyanis az alumíniumhoz nagyobb vegyi 50 rokonsága van, mint a szénhez, úgyhogy az aluminiumot tartalmazó ömleszték oxidáló kezelésénél az alumínium nagyobb mérvű leégését (alumíniumoxid képződését), nem pedig a szén eltávolítását ér- 55 nők el. A találmány szerinti eljárás pl. úgy vezet célhoz, hogy az aluminiumot nem tartalmazó kiindulási ömleszték megömlő vagy megömlesztett alkatrészeihez levegő 60 juthat. Ha a megömlesztés levegő jelenlétében történik, amit. pl. a tégelyfedő nyitásával mesterséges levegőbevezetés mellett vagy anélkül, levegőnek az ömlesztéken való átfúvásával stb. érhetünk el, a 65 bevitt vasdaraboknak, valamint adott esetben a nikkel- és kobaltdaraboknak, vagy az ömlesztéknek felületi oxidálása következik be és a kapott — csekély — oxidmennyiségek a szénnek az ömleszték- 70 bői való kiégetését eszközlik. Mihelyt az ömlesztékhez aluminiumot adunk, az a fölös oxidmennyiségeket fémmé redukálja. Az ezúton, mégpedig alumínium-