117744. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső, kiváltképen igen nagy feszültségekhez való röntgencső

zünk el. Egymással szabadon szemközt­fekvő, bizonyos feszültségkülönbségű két pont közötti átütés megakadályozására sokkal kisebb köz elegendő, mint amek-5 kora szükséges, hogy az üvegfal felülete mentén kúszó szikrákat megakadályoz­zunk. Ezért a 2. ábra szerinti röntgencső esetén a (11) közbensőelektróda jóval rö­videbb lehet, mint az 1. ábra szerinti is-10 mert cső esetén, kisebb ezenfelül a vesz­teség oly eltévedt elektoronokban is, me­lyeket a közbensőelektróda az (5) katóda és (6) anóda között a kisüléstől elvon. A (7) és (8) szigetelőrészek szomszédos pont­(5 jai közötti átütés megakadályozására a 2. ábra szerinti csőnél (12) és (13) szigetelő­tárcsákat alkalmazunk. E tárcsákat ha­tásuk fokozására a (7) és (8) részek gömb­alakú felülete mentén hajlítjuk. 20 A 3. ábrán a találmány szerinti kisütő-Jkészülék foganatosítási példájának váz­lata látható, melynél a hengeresalakú két (14) és (15) kisütőedényt a közbensőelek­tródaként haitó (16) fémcső köti össze. E 25 fémcsövet a tölcséralakú (17) és (18) be­türemlések közzel veszik körül. E be­türemlések belső peremeit a közbenső­elektródához forrasztjuk. A (14) edénynek fémből való (19) középrésze van, melynek 30 peremeihez a (20) és (21) üvegrészeket for­rasztjuk. A (15) edény ugyancsak fémes (22) középrészből, valamint ezzel összefor­rasztott (23) és (24) üvegrészekből áll. Azok a röntgensugarak, melyeket a (25) 35 izzókatóda emittálta és a (16) csövön át­vezetett elektronoknak a (26) anóda be­mélyedésének (34) fenekén való felcsapó­dása létesít, a (22) fémgyűrű (27) ablakán a (15) edényből oldalt léphetnek ki. A ka-40 tódának (35) árambevezetődrőtjai vannak, az anódához való árambevezetés pedig a hűtőszer felvételére alkalmas (36) üreges csövön át történik. A (14) és (15) edénye­ket egymástól a (28) és (29) szigetelőrészek 45 különítik el. A (29) résznek (30) csator­nája van,, melyen át (31) összekötődrót ha­lad a (16) fémcsőhöz. A 4. ábrán kereszt­metszetben látható (28) és (29) szigetelő­részeket alkalmas ragaccsal hézagmente-50 sen rögzítjük egymáshoz. A (28) ós (29) eszig|etelőrószek serlegszerűen helyezked­nek el a szigetelő (21) és (23) falazati ré­szek fölött, ami a (14) és (15) edények kö­zötti átütés veszélyét még tovább csök­kenti. A (17) ós (18) betüremlések ós a (16) 55 fémcső közötti üregeket (32), illetve (33) keményedő szigetelőmasszával, pl. ólom­gléttel töltjük ki, úgy hogy az elektro­mos mező ez üregekben levegőt nem ioni­zálhat és így a szigetelést nem ronthatja. 60 A (25) és (26) elektródák közötti feszült­ség az üzem közben a négy (20), (21), (23) és (24) üvegrész között oszlik el. E célból a (31) vezetőt a feszültségforrás közepé­hez csatlakoztatjuk. A (19) és (22) fém- 65 gyűrűket esetleg szintén a nagyf eszültségű rendszer megfelelő potenciálú pontjaihoz csatlakoztathatjuk. Az üvegfalnak a köz­bensőelektródák végei felé való visszahaj­lítása jelentékeny hosszniogtakarítással 70 jár. A találmány szerint készült kb. 40 cm összhosszúságú kisiitőosövek több száz kVüzemfeszültségre alkalmasak. A talál­mány nemcsak röntgencsövekhez, hanem korpuszkuláris sugarak, pl. katódsugarak 75 emittálására való csövekhez is alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Igen nagy feszültségekhez való villa­mos kisütőcső, melynél a katóda és anóda között egy vagy több csőalakú, 8C a csofalazat szigeitelőrészeit egymással összekötő közbensőelektróda van, jelle­mezve az e szigetelőrészeken alkalma­zott, belső végükön az általuk körül­vett közbensőelektródához erősített és 8í a szigetelőrészeken át fellépő feszült­ségesés egy részét felvevő betüremlé­sekkel. 2. Az 1. igénypontban védett villamos ki­sütőcső foganatosítási alakja, jellemez- 9( ve a csőfalnak a csőalakű közbenső­elektródával összekötött szigetelőrószei közötti szigetelőtestekkol. 3. A 2. igénypontban védett villamos ki­sütőcső foganatosítási alakja, jellemez- 9, ve a csőfal szigetelő részei fölött ser­leigiszerűen elhelyezkedő szigetelőtes­tekkel. 4. A 2. igénypontban védett villamos ki­sütőcső foganatosítási alakja, azzal jel- 1 lemezve, hogy a csőalakú közbenső­elektróda, valamint az azt körülvevő betüremlések közötti teret teljesen vagy részben, esetleg keményedő masz­sza alakjában, szigetelőanyag tölti ki. 1 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Thumbnails
Contents