117716. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás tüzelőberendezés kályhákhoz és más, vízkeringés nélküli ipari tüzelésekhez (pl. sütő- és izzító-kemencékhez, szárítóberendezésekhez, főzőüstökhöz stb.)

vagyis a rostély fölötti szénréteg magasságát megszabó gát is a hűtőlégnyílások hatása alá kerül, ennek a gátnak megfelelően alacsonyabb hőfokát és úgyszólván 5 korlátlan tartósságát biztosítja. A kitűzött cél oly esetekben, melyekben a tüzelőberendezés két külön aknából (oszlopból) áll, egyszerűen érhető el a jellemzett módon, azaz a két akna között 10 alkalmazott, a.töltőakna, illetve a tüzelőanyagréteg felé irányuló légbevezető nyílásokkal, melyeken át a levegőt a két akna közötti térből a tiizelőanyagrótegen keresztül vezetjük. Ennél a megoldásnál 15 az esetre, ha a két akna közötti tér nem közlekedik szabadon a külső légtérrel, hanem kétoldalt le van zárva, a levegőt felülről vezethetjük, előbb a két akna közötti légtérbe és innen a találmány sze-20 rint alkalmazott nyílásokon át a tüzelőanyaghoz. Abban az esetben, ha a két akna közötti tér a (külső légtérrel szabadon közlekedik, úgyis járhatunk ©1, hogy a két akna között zárt csatornát létesítünk, 25 melybe a levegőt oldalról vezetjük be, a csatornából pedig az utóbbinak a tüzelőanyagréteg felé irányuló nyílásain át vezetjük a levegőt tovább. Mindezek a megoldások az esetben is 30 alkalmazhatók, ha a két aknát elválasztó falnak a lángakna felé eső oldalán még külön samottfalat alkalmazunk. Abban az esetben, ha a két aknát csupán samoittfal választja el egymástól, a 35 légbevezetőcsatornát a samottfal folytatásaképpen, avagy a samottfalnak a töltőakna felé eső Oldalán alkalmazhatjuk. Ebbe a csatornába a levegőt vagy oldalról, vagy pedig a samottfalon keresztül, 40 felülről vezethetjük. A találmány előnyös megoldási alakja szerint a hűtőhatást jelentékeny mértekben, úgy fokozhatjuk, hogy a csatornában egymással párhuzamos, maguk kö-45 zött a hűtő levegőt (annak részáramait) átbocsátó, fésüszerüen avagy függélyes vagy ferde rostély módjára elhelyezett lapok vagy bordák csoportját alkalmazzuk. 50 A találmány továbbá lehetővé teszi a kétaknás tüzelőberendezések másodlevegőjének célszerű bevezetését. Eddigelé a szóbanforgó berendezések szerint a lángaknában lévő égési gázokhoz való másod-55 levegőbevezetés ugyancsak nehézségbe ütközött, még pedig egyrészt a levegő jó elkeverésének, másrészt a légbevezető csatorna tartósságának nehezen megoldható feladata miatt. A találmány szerint ez a feladat is most már aránylag igen 60 könnyen, nevezetesen egyszerűen úgy oldható meg, hogy nemcsak a töltőakna felé, hanem a lángakna felé is alkalmazunk — adott esetben a samottválaszfalon át folytatódó — légbevezető nyílá- 65 sokat. Ez esetben tehát a bevezetett levegő egy része másodlevegőként szerepel. Minthogy a kigázosítással fejlesztett, a teljesítményhez mérten változó mennyiségű gázok a meggyuladás előtt, ugyan- 70 csak a teljesítményhez: mérten, változó menyiségű levegővel keverendők, a hűtő' • lógosiatornán át bevezetett levegő szabályozása is kívánatos. E végből a hűtőlégcsatorna külső végét, mely a kályhának 75 vagy más tüzelőberendezésnek akár oldalán, akár felső részén lehet, bármely, magában véve ismeretes szabályozószervvel zárjuk el. Továbbá tekintettel arra, hogy a töltőaknában fejlesztett gázdkhoz veze- 80 tendő levegő mennyiségének a teljesítményhez szabott szabályozása, összhangba hozandó a rostélyon lévő szilárd tüzelőanyaghoz vezetett primerlevegő mennyiségével, a találmány további célszerű 85 megoldási alakja szerint a hűtőlégcsiatornát összeköttetésbe hozzuk a rostély alatt lévő, a. primerlevegőt bevezető térrel, így tehát, amikor a primerlevegő menynyiségét a rostély alatti tér légbevezető 90 nyílásával magában véve ismert módon szabályozzuk, ugyanakkor a gázokhoz keverendő levegő mennyisége is megfelelően, önműködően szabályozódik. Más szóval a rostély alatt beáramló levegő egy 95 része primerlevegőként, másik része pedig a töltőaknában fejlesztett gázokhoz keverendő, illetve a töltőaknáit, hűtő levegőként szerepel és mind a kettő-szabályozott mennyiségben áramlik be. 1C0 A találmány további előnye, hogy a korábbi megoldásokkal ellentétben, melyeknél a töltőaknában fejlődő gázokhoz vezetendő levegőt, csak a töltőaknának a Iángabnával ellenkező, külső oldalán al- 105 kaim ázott, nyílásokon át vezették be, a levegőnek nem kell a töltőaknában lévő egész szénrétegen átnyoanulnia, tehát az eddigieknél jóval kisebb ellenállást kell legyőznie és így a gázokhoz kisebb huzat- no szükséglettel nagyobb mennyiségű levegőt vezethetünk. A találmány további előnye^ hogy a töltőakna alsó végében lévő tüzelő-