117690. lajstromszámú szabadalom • Ernyőváz

VÁG TAS KIRÁLYI ^ggy SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117690. KZAM Vl/b. OSZTÁLY. — Sch. 5497. ALAPSZÁM. Ernyőváz. Schaefer Gerhart, kereskedő, Königsberg (Németország1

.). A bejelentés napja 1936. évi október hó 8-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1935. évi november hó 8-ika A találmány távesőszerűen kihúzható nyéllel és távesőszerűen kihúzható tetőbordákkal ellátott ernyőváz. Ilyen ernyőknél szükséges az, hogy a 5 kihúzott tetőbordákat, a kelmehuzatnak a bordákat egymásba toló hatása ellenében, helyzetükben megtartsuk és rögzítsük, még mielőtt az ernyő teljesen ki volna nyitva. 10 Már sokféle rögzítőeszköz és szerkezet ismeretes. Vagy azt ajánlották, hogy a tetőbordákat kihúzott helyzetükben egymáshoz képest rugórészekkel rögzítsük, vagy pedig hogy magukon a támaszt óni-15 dákon vagy villákon reteszeket alkalmazzunk, amelyek a tetőbordák kihúzása után a belső tetőborda végére fekiisznek és így a tetőbordák egymásbatolódását meggátolják. 20 A rögzítőszerkezeteknek ez az ismert kialakítása azonban körülményes és megbízhatatlan. Ezért azt a gyakorLatban nem is alkalmazták, hanem áttértek arra, hogy a rögzítőszerkezetek alkalmazását segéd-25 támasztórudakkal kerüljék ki, amelyek a főtámasztórudak helyzetét az ernyő kinyitásakor biztosítják és ezzel egymáshoz -képest a két tető bordarészt is rögzítik. Ez a kiút, amellyel zsebernyőknél a rög 30 zítőszerkezet alkalmazását elkerülték, azonban szintén rendkívül körülményes. A váz terjedelmesebb és nehezebb az egyéb ismert vázaknál. A találmány értelmében gyakorlatilag 35 használható és feltétlenül hatásos rögzítőszerkezeteket úgy hozunk létre, hogy azokat külön szorítórészek, vagy a támasztorudak kiugrásai, vagy bütykei révén ható szorítószerkezetek alakjában képezzük ki, amelyek a külső tetőbordákat a belső tető- 40 bordákhoz szorítják. Ilymódon a tetőbordák részeit egymáshozképest a legegyszerűbb módon elmozdíthatatlanul rögzítjük. Szorítószerkezet alkalmazásával továbbá azt az előnyt is elérjük, hogy a támasztó- 4& rúd csuklójával szomszédos részeket nem kell gyöngítenünk és így e részek különleges merevsége biztosítható. A találmány szerint előnyösen minden egyes támasztórúd csuklóján egy szorítóta- 50 got alkalmazunk, ami többféleképpen történhetik. Az egyik foganatosítási alak eisetén minden támasztórúdnak előnyösen függélyes, a belső tetőbordát részben fedő hasítéka van, amelyben egy szorítóelem 55 játékkal van vezetve. A hasíték természetesen a belső tetőbordához képest ferde is lehet. Egy másik foganatosítási alaknál a EZO-rítóelem a feszítőrúd vagy villa tenge- 60 lyére lazán úgy van alkalmazva, hogy a csuklóból kiíelé vezető forgást nem végezhet és pedig a feszítőrudak előnyösen a csuklónál befelé görbülnek. Ez a görbülés 1 azért előnyös, mert a szorítóelem jobb 65 és erő-iebb benyomódását elősegíti. A találmánynak e foganatosítási alakjai egyszerűségük és működésük biztonsága folytán különösen előnyösek. Szorítóhatást azonban úgy is elérhetünk, 70 hogy minden egyes támasztórúdra bütyköt alkalmazunk, amely a belső bordát a kinyitáskor a külső tetőbordára nyomja. A bütyök a csukló forgáspontja közelében