117610. lajstromszámú szabadalom • Hőátadó test, valamint eljárás annak előállítására és szerelésére

MAGYAR KIRÁLYI j^jj^J

^

SZABADALMI BffiÓSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 117610. SZÁM. V/e/2. OSZTÁLY. — V. 3392. ALAPSZÁM. Hfiátadó test, valamint eljárás annak előállítására és szerelésére. Varga Sándor gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi június hó 19-ike. A hőteclmikában két különböző anyag hőkicserélésénél hőkiöavetítőfalaak leggyakrabban a csövet használjak. Ez a közvetítőifal rendszerint különböző tulaj -5 donságú és különböző hőátaidási együtthatójú anyagokat választ el egymástól és egyiknek a hőjét átvezeti a másikba. így pl. kazánoknál a eső egyik oldalán légnemű anyag (füstgáz), a másikon pedig 10 folyadék (víz) van. A víznek tudvalevőleg sokkal nagyobb, kb. 100-szor akkora a hőátadása, együtthatója, mint a légnemű anyagoknak, tehát a víz sokkal több hőt tudna átvenni 15 a közvetítőfaltól, mint amennyit ez a füsitgázból felvenni képes. Miután az átadott hő mennyisége a közvetítőfal nagyságával arányos, oly esetben, midőn két különböző hőátadási együtthatójú anyag 20 között kell' a Ihőt egyikből a másikba átvezetni, a közvetítőfal (fűtőfelület) méretezése mindig a kisebb hőátadási együtthatóval rendelkező anyaghoz igazodik. Ez pedig általában véve nagy 25 hely- és any&gpazlarlással járna. Ennek ellensúlyozására a fémek jó hővezető tulajdonságát hasznosítják és a közvetítőfalnak azt az oldalát, mely a kisebb hőátadási együtthatójú anyaggal érintke-30 zü, meg szokták növelni, hogy az minél több hőt tudjon felvenni. így ugyanabban a térfogatban kétszer-, sőt háromszor annyi hőt is lehet közvetíteni. A hőátadó- (fűtő- vagy hűtő-) felület 85 növelését a gyakorlatban bordázással érik el, amint az pl. a gépkocsi-hűtőknél, bordás fűtőtesteknél, economizereknél stb. látható. Azonban a gyakorlatban a bordázásokat eddigelé — az alább említendő egyetlen kivétellel — mindig csak a csö- 40 vek külső felületén alkalmazták. A külső bordázatoknak, eltekintve attól, hogy csak aránylag költségesen, csakis öntéssel állíthatók elő, az a hátrányuk, Ihogy oly esetekben, — pl. moadonykazánoknál — mie- 45 lyekben a külső közeg nyomóközeg, pl. nyomás alatt álló folyadék (víz) vagy gőz, szilárdsági okokból nem alkalmazhatók, egyébként pedig, ha a külső közeg a jobb hőátadási együtthatójú, céltala- 50 nok is. Ezért mozdonykazánok füstcsősoraihoz, melyeket az említett okokból korábban mindig símafalúan készítettek, javasoltak már belső bordázatú csöveket (Serve-féle csövek), melyekben, mint a 55 rajz 1. ábráján feltüntetett (a) csövek sorában a felső csőnél látható, sugárirányú (b) bordák voltaik, melyek tehát, magában véve helyes módon, a kisebb hőátadási együtthatójú, belső közeggel 60 szemben a hőfelvevő felületeket növelték. Az ily csövek azonban a gyakorlati követelményeknek nem feleltek meg, mert azok, a körkeresztmetszetű csövek mindegyikében, külön-külön alkalmazott 65 belső, sugárirányú (szűkítő és ütköző felületeket alkotód bordacsoportok folytán a koromlerakódásoktól, már aránylag rövid használat után eldugultak. Azonkívül az ilyen csősor (a) csövei a hő- 70 átadó felületek szempontjából kedvezőtlen (c) közökkel, ú. n. csőgátakkal váltakoztak. Mindezektől a hiányoktól teljesen mentes a találmány szerinti hőátadó test, 75 mely (egy eddigi teljes csősort helyette-