117578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bőr, műbőr, papiros és más efféle anyagok barkázására
helyt a hengerek érintkezési vonalát elhagyta, újból felveszi eredeti vastagságát, amikor természetesen megrövidül, ínég pedig szintén a munkadarab mozgási irá-5 nyával ellentétes irányban. így tehát — közvetlenül a hengerek érintkezési vonala előtt és mögött — az alátét nagy erővel mozog, az áruátvezetéssel ellentétes irányban. Ennek az a következménye, 10 hogy a munkadarab mozgása a hengerek érintkezési vonala előtt tetemes fékezésnek van elávetve, ami a munkadarab felső és alsó oldala közötti eltolódás veszélyét rejti. Műbőrnél pl. az eltolódás folytán a 15 felületi lakkróteg lepattogzik. A barkázott munkadarabnak az elvezetés irányában történő mozgása ugyancsak tetemes fékezésnek van elávetve akkor is, amikor a munkadarab a hengerek érint-20 kezési vonalát elhagyta. Ha a munkadarab és az alátét között elég nagy a súrlódás, a munkadarab ráncos lesz. E hátrányok keményebb gumimassza alkalmazásával •'ugyan kiküszöbölhetők, 25 de minél keményebb a gumi, annál alacsonyabbaknak kell lenniök a rajzminta domborulatainak, mert különben ugyanazok a hátrányok lépnek fel, mint a nemezalátétes barkapréselésnél!. 30 A gumialátét az említett okokból nem is tudott elterjedni. Az iparban most is csak pozitív és negatív hengerekkel barkáznak, míg nem mély reliefeket végnélkül i nemezalátéttel préselnek. 35 A lágygumival borított hengerrel együttműködő rajzmintás hengerrel foganatosított dombornyomás sem tudott a gyakorlatban elterjedni, mert ennél a megoldásnál az acélmaggal való össze-40 függése gátolja meg a gumimaisszát abban, hogy az érintkezési vonal előtt és mögött elvégezze a fent ismertetett mozgásokat. Ez okból a gumiburkolat csakhamar leválik az aeélmagról. 45 A találmány szerint mindezeket a hátrányokat azzal küszöböljük ki, hogy a dombornyomáshoz mélységben és harántirányban igen rugalmas, pl. gumialátétet használunk, de az alátét harántirányú 50 rugalmasságát nem nyúló anyagból készült betéttel kiküszöböljük. Az ilyfajta alátét egyrészt elég összenyomható és elég rugalmas ahhoz, hogy a legdomborúbb rajzmintákat is tökéletesen kipréseli, míg 55 másrészt elég ellenálló ahhoz, hogy az alátétnek a fent felsorolt hátrányokra vezető tetemes hossznyúlását meggátolja. Ilyfajta alátét úgy készül, hogy sűrű és nagyon vastag, legjobb egyiptomi pamutból készült szövet két oldalára erősein, ta- 60 padó gumiréteget rakunk fel, amely ugyan olyan vagy valamivel vastagabb, mint a szövet. Ezt az erősen gumizott szövetet azután vulkainizálóformára tekercseljük mind- 65 addig, amíg kellő vastagságú réteget nem kapunk. Az alátét vastagsága természetesen a préselendő minta domborúságához igazodik. Kis domborúságú minta-hengerek- 70 nél elegendő 10—12 mm-es, a legdomborúbb mintáknál 20—25 mm-es alátét-vastagság. A gumizott szövet kifejtése útján kapott, végnélküli mozgó szalagot azután 75 ismert módon vulkanizáljuk e célból a szokásos adalékokat, pl. ként, töltőanyagokat és gyorsítókat keverjük a gumimasiszához. A gumiból ós szövetből álló mozgószalagnak kellő keménységűnek 80 kell lennie. Célszerű keménységi fok kb. 70°, Shore-keménységmérőn mérve. A mozgószalag ama oldalának, melyen a munkadarab fut, lehetőleg simának kell lennie, nehogy a még fellépő, igen cse- 85 kély csúszás a munkadarab vezetését befolyásolja. A sima ellenhengeren futó szalagoldal bágyadt lehet avégből, hogy az ellenhengerre kifejtett fékezőhatás is lehetőleg a még fennálló csekély eltolódás 90 ellenében hasson. Az így kapott, végnélküli kalanderszalag tehát igen vastag szövetnek és guminak váltakozó rétegiből áll. A szalag, a gumitartalom folytán oly rugalmas lesz, 95 hogy igen mély minták akadálytalanul kipréselhetők, a szövet pedig messzemenően meggátolja a nyomási helynek hosszirányú megnyúlását. Az ismertetett szerkezet folytán, a sza- 100 lagnak a munkadarab mozgási irányával ellentétes irányú eltolódása kb. Vs-e—1 /6 -a egy ugyanolyan vastag, tiszta gumiszalag eltolódásának. Magától értetődik, hogy a mozgószalag élettartama nagy mérték- 105 ben a gumi és szövet közötti kötés szilárdságától függ, mivel a mozgó szalag gumiréteginek az a törekvése, hogy az érintkezési vonal előtt kiszoríttassanak és a szövetrétegek ezt meggátolni igyekszenek. 110 A gumi és szövet közöti jó kötés ismert módon létesíthető, pl. a szövetben nedvesítőszer használatával és az első gumirétegnek, folyékony állapotban, kenőgéppel foganatosított felkenésével. Minden 115 jó kötést adó eljárás használható. Az ismertetett módon előállított kalan-
